MIRE SZÁMÍTHATUNK?
A ma ismert formájában közel 60 éve létező kártyás fizetési ökoszisztéma egyeduralkodóvá vált a világban és más készpénzmentes fizetési megoldás azóta sem tudott a kártyatársasági modell nyomába érni. Elsősorban nem volt meg ehhez a megfelelő infrastruktúra, (vagy a szabályozói háttér), ami alternatívát jelenthetett volna a kártyás fizetés mellett.
A globális elfogadói hálózat kiépítése, a végfelhasználó oldali fizetési eszköz elterjesztése, az iparági érdekeltség megteremtése, az elszámoló infrastruktúra létrehozása, a csalásokat kiszűrő összetett mechanizmusok kidolgozása, a vitás esetekhez kapcsolódó protokollok mind a részelemei a fizetési ökoszisztémának. Eddig a fizetési piacra új elektronikus készpénzmentes fizetési megoldással belépőknek hasonló kihívásokkal kellett megküzdeniük, amelyek jellemzően nem jutottak el a globális szintig.
Az elmúlt 20 évben a mobilszolgáltatók több kísérletet is tettek arra, hogy a saját mobilhálózatukon és a mobiltelefonokra alapozva építsenek fel új fizetési ökoszisztémát. A világ azon pontjain, ahol alulfejlett volt a banki infrastruktúra, mint például Afrikában, vagy Közép- és Dél-Ázsiában, sikeresen fejlődtek az alternatív mobilfizetési megoldások, mint például az mPesa Afrikában, vagy a Telenor megoldásai Közép- és Dél-Ázsiában. Ezzel szemben Európában nemcsak a fejlett bankkártya infrastruktúra megléte, de a szabályozás is blokkolta a mobilegyenleg terhére történő fizetési megoldások terjedését.
Igaz, az Európai Bizottság felismerte, hogy az elektronikus fizetési piac nem fejlődik megfelelően, ezért a fejlődés előmozdítása érdekében a PSD1 keretében 2009-ben megteremtette az elektronikuspénz intézményt, ám méretgazdaságossági okok miatt az ezekre épülő – jellemzően mobilfizetési – megoldások nem terjedtek el, vagy összefonódtak a kártyás ökoszisztémával.
Az elmúlt 10 év technológiai fejlődése eredményeként mára új helyzet állt elő, ami új versenytársakat teremthet. Az azonnali fizetési rendszerek kiépítése, illetve az elosztott főkönyvi technológia és a kriptovaluták, tokenek megjelenése olyan alternatív infrastruktúrát jelenthetnek, amelyek idővel felvehetik a versenyt a “bankkártyával”. Ugyanakkor még számos kihívással (pl. performancia, felelősségi és bizalmi kérdések) meg kell küzdeniük ezeknek a megoldásoknak is ahhoz, hogy globális versenytársává válhassanak a kártyatársasági ökoszisztémának.
Az EU-ban nemcsak az azonnali fizetési rendszerek megjelenése, illetve ezek összekapcsolódása segíthetik az új elektronikus készpénzmentes fizetési megoldások megjelenését, hanem a PSD2 és a nyílt bankolás is, amelyek megnyitották a lehetőséget harmadik feles szolgáltatók számára a fizetési számlákhoz való hozzáféréshez.
Magyarországon 2020. március 2. napján elindult az azonnali fizetési rendszer, ami infrastrukturális oldalról biztosíthatja a kártyás fizetéshez hasonló ügyfélélményt. 2019. szeptember 14-től a harmadik feles szolgáltatók hozzáférhetnek a számlainformációkhoz, illetve közvetlenül kezdeményezhetnek fizetési tranzakciókat a számlaegyenleg terhére is. Az azonnali fizetési rendszeren új szolgáltatások is elindultak, mint például a fizetési kérelem, a másodlagos számlaazonosító terhére történő pénzküldés, vagy az azonnali QR-kód lefotózásával indítható fizetés, amelyeket üzleti szolgáltatók is kínálhatnak ügyfeleiknek.
Az előbbieknek köszönhetően infrastrukturális oldalról a belépési küszöb rendkívül alacsony lett, ugyanakkor a méretgazdaságossági kérdések továbbra is a terítéken maradtak.
A felfűtött korábbi várakozások ellenére új elektronikus fizetési megoldások alig jelentek meg a magyar piacon, de az is igaz, alig pár hónap telt el az azonnali fizetési rendszer és a nyílt bankolás elindulása óta. Ugyanakkor a háttérben már zajlanak az azonnali fizetésre épülő megoldások előkészítése, ami annak is köszönhető, hogy rendkívül magas a készpénzes fizetési tranzakciók aránya Magyarországon.
A KSH adatai alapján az éves kiskereskedelmi forgalom kb. 10.000 milliárd forint Magyarországon, amiből 7.500 milliárd forint készpénzben cserél gazdát – legalábbis az MNB által becsült 75%-os arány alapján.
Ennek a készpénzes forgalomnak az átterelése elektronikus fizetési csatornára – az új lehetőségek tükrében – újra megmozgatta a piacot, aminek köszönhetően a következő hónapokban számos új elektronikus fizetési megoldás megjelenésére számítunk.
Hol tart ma a bankkártya hazánkban?
Hová törhet be az azonnali fizetés itthon?
Mire számítunk Magyarországon?
BANKKÁRTYA
Magyarországon az elektronikus fizetési forgalom bővülése elsősorban a kártyás vásárlások számának és értékének dinamikus növekedéséből származik.
Az MNB legfrissebb pénzforgalmi adatai alapján Magyarországon több mint 9,4 millió – hazai kibocsátású – fizetési kártya van forgalomban és közel 114 ezer fizikai bankkártya elfogadó helyen 147 ezer terminál működik.
2019-ben a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön havonta átlagosan 8 darab tranzakciót hajtottak végre, 2018-ban 6,9-et. A tranzakciók átlagos értéke 2019-ben 7.296 forint volt, 2018-ban 7.123 forint.
A kosárérték összességében nem nőtt, viszont gyakrabban használjuk a kártyánkat fizetésre, mint 12 hónappal ezelőtt.
Ugyanakkor nemcsak a bankkártyával végrehajtott tranzakciók száma nőtt dinamikusan, de a forgalomban lévő készpénz mennyisége is.
2019 végére az MNB adatai szerint 6.600 milliárd forint felé emelkedett a forgalomban lévő készpénzállomány, ami 2018 decemberében 6.117 milliárd forint, 2017 legvégén 5.153 milliárd forint volt. Igaz, a növekedés tendenciája némi csökkenést mutat – 2017-ről 2018-ra 18,7%-kal, 2018-ról 2019-re már csak 7,9%-kal nőtt a készpénzállomány -, ami alapján az eddigi állami készpénzmentesítő intézkedések hatásfoka még nem érte el a megfelelő szintet.
A fenti kedvező és kedvezőtlen tendenciák eredményeként várhatóan napjainkban is igaz, amit az MNB korábbi elemzésében publikált, amely szerint a fizetési tranzakciók 75%-a készpénzben történik. Ez a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomban 7.500 milliárd forint készpénzes volument jelent.
Az online térben az MNB kimutatása szerint 12.500 bankkártya elfogadó terminál (ú.n. VPOS) működött 2019 végén, amelyeken szintén dinamikusan bővült a kártyás forgalom. Az online vásárlások darabszáma 12 hónap alatt 35%-kal, értéke pedig 51%-kal bővült. Ennek ellenére a hazai piackutatások azt mutatják, hogy
az online vásárlások fele még készpénzben történik, aminek a becsült volumene 250 milliárd forint.
Összességében – függetlenül a bankkártya elfogadás és használat dinamikus bővülésétől – jelentős tere van még a fejlődésnek köszönhetően a készpénz meghatározó volumenének.
A bankkártyás forgalom növekedését katalizálják majd a jövőben
Ugyanakkor, ahogy arra a Bankszövetség is rámutatott 2019 novemberében a készpénzállományt visszaszorító gyakorlati intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagjában
a készpénz visszaszorítása csak komplex intézkedési terv keretében lehet sikeres,
amiben a kártyahasználatot ösztönzö elemek szükséges, de nem elégséges feltételei a sikernek.
A kormány idén áprilisban döntött, hogy 2021. január 1-től az online kasszát használó kereskedők kötelesek lesznek elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlóiknak. A kormány határozata óta eltelt alig két hónap alatt a szakemberek kidolgozták és Varga Mihály pénzügyminiszter a Kereskedelmi törvény módosításaként benyújtotta a Parlamentbe a megvalósítást elrendelő törvényjavaslatot.
2019.12.05. | 1 min
Tavaly év végén elstartolt a Mastercard 2022 végéig tartó Infrastruktúra Fejlesztési Programja, amelynek keretében a kártyatársaság megduplázná a kártyaelfogadó eszközök számát Magyarországon. A program végére minden online pénztárgép mellett lehet majd újfajta okosterminál, és a vízvezetékszerelők mobilja is bankkártyás fizetésre alkalmas eszközzé válhat. Új konstrukciók, új terminálok és átláthatóbb piaci viszonyok jöhetnek a bankkártyás fizetés terén.
2019.11.15. | 1 min
Tavaly novemberben publikálta a Bankszövetség a hazai készpénzhasználatot mélyében értékelő és a készpénzállományt visszaszorító gyakorlati intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagját. Kilenc pontban összefoglaltuk a legfontosabb beavatkozási területeket.
WEBINÁRIUM:
AZONNALI FIZETÉS
AZONNALI FIZETÉS
Az alap, hogy a banki átutalások 5 másodperc alatt megérkeznek a fogadó félhez. Az azonnali fizetést használhatjuk majd webshopban, a hétvégi nagybevásárlásnál, a rezsiszámlák kifizetésénél, a kedvenc kézműves boltunkban, a közös vacsora után, vagy épp mozijegy vásárlásnál, minden élethelyzetben, fizetési szituációban.
Ahol eddig készpénzt, sárga csekket, vagy bankkártyát használtunk, ott megjelenik az azonnali fizetés.
Ahhoz, hogy az azonnali fizetési rendszerre épülő új elektronikus fizetési megoldások (pl. az azonnali fizetési QR-kód lefotózásával indított fizetés, fizetési kérelemmel történő fizetés webshopokban, mobilszámra történő pénzküldés a kasszánál stb.) elterjedhessenek a lakosság körében, a fizető félnek rendelkeznie kell internet elérésre alkalmas bankszámlával, netbankkal, valamint okostelefonnal.
A FinTech Group 2019-ben készített azonnali fizetési hatástanulmánya alapján a felnőtt magyar lakosság:
Igaz, többen rendelkeznek ma Magyarországon bankszámlával, mint bankkártyával, ám ha figyelembe vesszük az azonnali fizetési rendszerre épülő új fizetési megoldások használatához szükséges feltételeket, továbbá a netbank és mobilbank használati számokat, akkor
drasztikusan lecsökken a potenciális felhasználók száma.
Igaz, az MNB már 2019 nyarán közzétette az azonnali fizetési QR-kód szabványt, ami alapján a bankok felkészíthették volna mobilbanki alkalmazásaikat a QR-kód olvasására, jelenleg hivatalosan csupán egyetlen bank alkalmazása képes erre.
Mivel a banki oldal nem készült fel a QR-kódokra, ezért jelenleg a kereskedők, szolgáltatók oldalán sem jelentek meg az azonnali átutalási megbízás előkészítésére alkalmas kétdimenziós kódok. Üdvizítő kívétel a Billingo online számlázó, amely március közepe óta rányomtatja az „Azonnali Számla” számlaképre az azonnali fizetési QR-kódot.
Igaz, a fizetési kérelem számos fizetési helyzetben jelenthet majd kényelmes megoldást, például
csupán három bank jelentette be, hogy képes fizetési kérelem küldésére.
A másodlagos számlaazonosítóra történő pénzküldés alacsonyan függő gyümölcse például a parkolási díjak kifizetése, ám valószínűleg az üzleti érdekeltség hiányának is köszönhető, hogy nem mozdult (még) rá a központi szereplő erre a felhasználási esetre.
Az MNB 2019 nyarán úgy nyilatkozott, hogy „2020 márciusában elszabadul a verseny Magyarországon az azonnali fizetési rendszernek és a PSD2 teljeskörű alkalmazásának köszönhetően”, ám ezek egyelőre nem teljesültek. A PSD2 API-k továbbra is alulteljesítenek Magyarországon, ami miatt hiányoznak az érdemi szolgáltatások a piacról, az azonnali fizetésre épülő megoldások pedig nem készültek el az indulásra.
A PSD2 és az azonnali fizetés „berobbanásában” a kulcsszereplők a bankok, ám eddig a többség nem tett látható előrelépést ezeken a területeken. Várhatóan (még) hiányoznak azok a piaci katalizációs erők, amelyek lendületet adhatnak az azonnali fizetési piac fejlődésének, mint például:
Összességében az alapinfrastruktúra elkészült, ám a piac megszervezése már elmaradt. Az MNB ezt a piactól várja, de a piac egyelőre várat magára.
A myRaiffeisen mobilbanki alkalmazás után az OTP SmartBank is felkészült az azonnali fizetési QR-kód olvasására. Hamarosan a QR-kód lefotózásával is fizethetünk majd webshopokban, a boltban, vagy a futárnál.
Március elején elindult az Azonnali Fizetési Rendszer Magyarországon, aminek köszönhetően egyedi belföldi forintátutalásaink 5 másodpercen belül megérkeznek a fogadó félhez. További újdonság, hogy e-mail-címre, mobilszámra, adószámra, adóazonosító jelre is küldhetünk pénzt. Mostantól pedig elérhetővé vált az azonnali fizetés indításához szükséges QR-kód a számlákon is. Elsőként a Billingónál, Magyarország innovatív online számlázójánál érhető el az azonnali fizetést támogató „Azonnali Számla”.
2019.08.01. | 1 min
Összegyűjtöttük, mi került az MNB által kidolgozott mobilfizetési QR-kód szabványba. Pár tipp, mire lehet jó a QR-os mobilfizetés hamarosan Magyarországon.
2019.07.03. | 1 min
Az MNB szerint 2020 márciusában elszabadul a verseny Magyarországon az azonnali fizetési rendszernek és a PSD2 teljeskörű alkalmazásának köszönhetően. Igaz, megérkezett az Apple Pay is Magyarországra, illetve elérhetők külföldi, nem banki szereplők – pl. Revolut, TransferWise – innovatív megoldásai is a magyarok számára, de valódi áttörést a mobilfizetésben a forgalom tekintetében az azonnali fizetés hozhat majd.
MIRE SZÁMÍTUNK?
Hogyan fizethetünk a különböző vásárlási helyzetekben? Mikor releváns a kártya és (majd) az azonnali fizetés?
Az azonnali fizetés tömegek számára válhat vonzóvá a magánszemélyek közötti egyszerű és olcsó(?) pénzküldés által. A magántartozások kifizetése, a zsebpénz és a hirtelen szükségessé váló pénzküldés bár értékben a teljes pénzforgalomnak nem meghatározó része, a lakosság nagy része számára nyújthat többlethasznot, többletértéket. Gyakorlatilag a – mindig kéznél lévő – mobiltelefonunk használatával a partnerünk pl. telefonszáma ismeretében küldhetünk pénzt, ami 5 másodpercen belül megjelenik számláján.
Nemzetközi tapasztalatok alapján a készpénzhasználat csökkentéséhez nagymértékben hozzájárult eddig minden országban, ahol bevezették és segítette az egyéb elektronikus fizetési módok további terjedését is.
A mobiltelefon segítségével történő pénzküldés nem az azonnali fizetéssel együtt érkezett. A kártyatársaságok is – a kártyás infrastruktúrán – már bevezettek pénzküldő alkalmazásokat, de elterjeszteni a mai napig nem sikerült.
A bolti kasszánál egyre több helyen fizethetünk bankkártyával, a legmagasabb ügyfélélményt nyújtó módon: érintésmentesen. Azokon a helyeken, ahol a forgalom mérete miatt nem fenntartható a bankkártyás fizetés, ott az azonnali fizetési rendszerre épülő új mobilfizetési megoldások megjelenése adhat megoldást az elektronikus fizetésre – figyelembe véve az azonnali fizetési részben írt kitételekre.
A webshopokban a kosár értékének kifizetésére többféle azonnali fizetési megoldás is rendelkezésre áll majd. Az internetes kereskedők a fizetési opciók között (fizetés készpénzben, bankkártyás fizetés, fizetés utalványokkal) kínálhatják a közvetlenül a bankszámla terhére történő azonnali fizetést is. A kereskedők automatikusan összeállíthatják a banki átutalás indításához szükséges „adatcsomagot” az ügyfél helyett, ami az alábbi módokon történhet.
A banki átutalás indításához szükséges valamennyi adatot automatikusan egy QR-kódba csomagolhatja a kereskedő egy QR-kód generátor programmal. Ha az ügyfél rendelkezik mobilbanki applikációval (vagy letölti majd egy ún. harmadik feles fizetés-kezdeményezési szolgáltató mobilalkalmazását), akkor az applikáción keresztül a QR-kód lefotózásával automatikusan kitöltésre kerülnek a banki átutaláshoz szükséges mezők (a közlemény rovat is!) – a kosár ellenértékének pontos összegével együtt.
Az ügyfél feladata csupán, hogy ellenőrizze az adatokat és amennyiben azok helyesek, akkor a jóváhagyásával nyugtázza a megbízást a mobilbanki – vagy a harmadik feles fizetés-kezdeményezési szolgáltató – applikációjában.
A FinTech Group piacelemzése alapján erre a fizetési módra 1,2 millió ügyfél már felkészült. Ezek az ügyfelek azok, amelyek már ma is aktívan használnak készpénzmentes fizetési megoldásokat és online vásárolnak. Ezeket az ügyfeleket lehet első körben megcélozni és – az eddigi fizetési megoldásokhoz képest – a legolcsóbb fizetési csatornára, az azonnali fizetésre átterelni, ami
az internetes kereskedők számára költségcsökkentést jelent majd. A lakosság számára viszont díjat.
A piaci fejleményekről, a nemzetközi piaci tapasztalatokról, a hazai szereplők, az MNB, a GIRO, a bankok és az új piacra lépők várakozásairól a FinTechZone Webinárium sorozatán informálódhatnak a továbbiakban az érdeklődők.
„Mert a felismerés érték.”
WEBINÁRIUM:
AZONNALI FIZETÉS