„Rázva, nem keverve.” – sokan ismerik James Bond híres Vodka-Martini receptjét, amellyel az író, Ian Fleming egyfajta mértékletességet is megteremtett a szuperügynök ideálja számára. Ez a fajta mértékletesség hiányzott valószínű a Facebook Libra projektjének, a globális, digitális szuperpénz tervének a bejelentésekor. A legújabb fejlemények már azt mutatják, hogy a projekt tanul a kezdeti kudarcból és lényegesen átalakítva (felrázva) próbálják újraírni a Libra protokollt, olyan jellemzőket kihagyva (nem keverve), amelyek a szabályozó hatóságok kifejezett ellenállását az induláskor kiváltották.

Mi történt eddig?

A tavaly júniusi bejelentést követően a szabályozó hatóságok össztüzet zúdítottak a nagyívű elképzelésre. Az eredeti terv szerint, a Libra a világ vezető devizáiból (USD, EUR, JPY, GBP, Szingapúri Dollár) és US állampapírokból képzett eszközkosárhoz kötött új, globális, blokklánc alapú elszámolóegységként jelent volna meg.

Azonnal nyilvánvalóvá vált a világ vezető jegybankjainak ellenállása, tekintve hogy a Libra coin mögötti, várhatóan hatalmas devizatartalék kiépülésével és kezelésével

a Libra Szövetség könnyen olyan piaci pozícióba kerülhetett volna, amelyet az érintett szuverén államok nem néztek jó szemmel.

A Facebook korábbi adatkezelési botrányai, illetve a teljes konstrukció ügyfélazonosítási és pénzmosás elleni szabályozásnak történő megfelelési hiányosságai is számos egyéb kérdést felvetettek. A bejelentést követő kezdeti káoszban a konzorcium meghatározó tagjai, mint a VISA, a MasterCard, az eBay és a PayPal Holding kiléptek, de a fejlesztési, egyeztetési folyamat haladt tovább.

Hol tartunk most?

A legújabb, a Bloomberg által is közölt, de hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a konzorcium által megcélzott fejlesztés elsősorban már nem az önálló, globális Libra coin-ról szól.

Ellenben más digitális coin-ok, jellemzően CBDC-k, azaz jegybanki kibocsátású digitális fizetőeszközök kiszolgálására alkalmas hálózat kialakítását és működtetését célozza meg.

Így funkcionalitásában leginkább a PayPal és más fintech startup-ok szolgáltatásához lesz hasonlítható, de jövőbeni piaci penetrációjában jóval erősebb megoldást képviselhet.

A Facebook elkötelezettsége nyilvánvaló és visszatérőben az optimizmus a Libra Szövetség tagjai közé is, hiszen bár a Vodafone ugyancsak kivált, két új taggal, a Shopify-al és a kriptotőzsde platformot működtető Tagomi Trading LLC-vel bővültek. Időközben Amerikában elindult a Libra hálózattól és a Calibra letéti tárcától független Facebook Pay szolgáltatás is.

A Facebook a maga részéről így mindent elkövet, hogy a rendelkezésére álló infrastruktúrával és felhasználói tömeggel akár több ponton is felhelyezze magát a fizetési szolgáltatások térképére, dinamikusan újraírva az alábbi, 2019. júliusi állapotot.

Forrás: IMF.org

Miben más az új Libra verzió?

A gyakorlatban az új elképzelés ahhoz gravitál, amely szlogennel eredetileg próbálták eladni a konstrukciót a Libra coin mögött, miszerint nincs másról szó, mint egy blokklánc alapú centralizált fizetési szolgáltatásról. Tartalmában persze jóval többről szólt az induló verzió és főképp a benne rejlő további üzleti lehetőségek, és ezért is kell most a Libra projekt-nek a maga Canossá-ját megjárni a hatóságoknál.

Amennyiben nincs önálló, globális Libra coin, és mögötte a devizatartalék, akkor kihúzásra kerül a Libra tartalékok menedzselése kapcsán felmerülő monetáris politikai aggályok jelentős része. Problémát okozott az is, hogy a Libra coin, mivel értéke a mögöttes eszközkosár értékének változását is leköveti, befektetési terméknek minősülhetett volna, újabb számos szabályozói előírást húzva magára szerte a világban.

Kiemelhető, hogy az eredeti, önálló Libra coin koncepció bukásában és általában a fiat pénzekhez kötött stablecoin-ok „felskálázódásának” nehézségeiben, a nyilvánvaló regulációs és tranzakció volumen/sebesség kihívásokon túl, szerepet játszik az is, hogy az ilyen hálózatokban a napon belüli likviditás kezelése problémás lehet, és hogy a jelenlegi alacsony, vagy akár negatív kamatkörnyezetben kihívást jelenthet a tartalékok pozitív hozamú menedzselése.

Mi következik most?

Változatlanul jelentős kihívások elé néz bármilyen nagyobb volumenű stablecoin operáció megvalósítása, így a Libra is. A G7 országok állásfoglalása átfogó szabályozást kíván, ami az adózási, adatkezelési és kiberbiztonsági rizikókat is képes lefedni és amelynek kialakítása még évekbe telhet. Az idén januárban az EU-ban életbe léptetett 5. Anti Money Laundering Directive már most jelentős,  új kötelezettségeket fogalmaz meg a kriptopénzeszköz szolgáltatókkal szemben, és hasonló, ha nem szigorúbb, átfogó kripto szabályozás közelgő bejelentéséről szólnak a hírek az Egyesült Államokból is.

A Libra koncepció kinyitásával a hálózat és a Calibra letéti tárca elméletben kiszolgálhatja többek között a feljövőben lévő jegybanki digitális fizetőeszközöket. Ebben a minőségében is nagy eséllyel stratégiai fontosságú fizetési infrastruktúrának minősülhet, így jogszabályi megfelelési előírások újabb sorát nyitva ki (stressz teszt szcenáriók).

A stablecoin-ok, ill. CBDC-k (Central Bank Digital Currency-k) használatának valódi felfutása a legtöbb országban még a jövő kérdése, a Facebook Libra projektje (több más, a készpénzmentes gazdaság irányába ható momentum mellett) azonban katalizálja ezen folyamatokat, még ha nem is egészen úgy, ahogy eredetileg a Libra Szövetségben tervezték.

A projekt kimenetelét illető korábbi esélylatolgatások kapcsán: most már egy lényegesen átalakult, a szabályozóhoz nagymértékben illeszkedni kívánó, hibrid megoldás körvonalazódik, amelyben, legalábbis a szólamok szintjén még életben tartják a globális, önálló coin-t a távoli jövőbe mutatva.

A közeljövő a Big Tech-ek szabályozói megregulázásáról és illeszkedéséről szól.

Forrás: Facebook Weighs Libra Revamp to Address Regulatory Concerns, Bloomberg, 2020.03.03.

Címlapfotó forrás: pixabay.com