MNB: további digitalizációra van szükség a hitelezési folyamatokban

írta | 2021.01.07. | Banki és fintech hírek, Hazai digitális banki hírek, Hazai digitális bankolás, Összes hír, Szabályozás

Habár a koronavírus-járvány jelentősen fellendítette a digitális banki szolgáltatások iránti keresletet, a hitelezési folyamatok tekintetében még jelentős fejlesztési potenciál mutatkozik. Az elektronikus azonosítás és szerződéskötés gyakorlatának kialakítása és a hitelbírálathoz szükséges hiteltörténeti, jövedelmi és fedezeti adatok központi, automatizált hitelnyújtói elérése növelné a banki hatékonyságot és a szolgáltatás minőségét, valamint az ügyfelek költségeire is mérséklően hathat – olvasható az MNB minap publikált írásában.

A jelenlegi gyakorlat alapján a hitelfelvételi folyamat költség- és időigénye jelentős. Az ügyfelek oldalán számos részfolyamat során felmerül a személyes megjelenés szükségessége, a hitelezők által a kockázatok felmérése érdekében elvárt dokumentumok beszerzése a könnyen hozzáférhető adatbázisok hiányában gyakran a hitelfelvételi folyamat elhúzódásához vezet.

A digitális értékesítési csatornák elmaradottságát jól szemlélteti, hogy az új személyi hitelkihelyezésen belül a hagyományos fióki, ügynöki vagy egyéb (pl. telefonos) értékesítés szerepe több mint 80 százalékra tehető.

Míg a jelzáloghitelek esetén jól meghatározható jogszabályi akadálya van az online hitelezésnek, a jelzáloggal nem fedezett hitelek tekintetében adottak a személyes megjelenés nélkül lefolytatható, teljeskörű digitális hitelnyújtás egyes aspektusainak jogszabályi feltételei.

Továbbra is azonosíthatók azonban olyan, a hitelnyújtás technológiai hátterét befolyásoló szabályozói akadályok, amelyek minden hiteltípus esetében hátráltatják a megfelelő folyamatok kialakulását.

A lakossági hitelnyújtás digitalizációjának lehetőségei

MNB lakossagi hitelnyujtas digitalizacioja

Megjegyzés: A kizárólag fedezett hitelnyújtás esetén felmerülő pontokat szaggatott vonal jelöli.

Forrás: MNB.hu, „Krakovsky Stefan – Palicz Alexandr Maxim – Dr. Tringer Zsófia: Piaci és állami fejlesztések is szükségesek a hitelezési folyamatok valódi digitalizációjához”

1. Online azonosítás és szerződéskötés

A digitális értékesítési csatornák használatának széles körű elterjedéséhez az online azonosítás és szerződéskötés megfelelő technikai környezetének kialakítása szükséges.

A hiteligénylés kezdeti szakaszát jelentő ügyfél-azonosítás elektronikus személyazonosító igazolvány felhasználásával, illetve a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított, személyes megjelenést nem igénylő megvalósítása további informatikai fejlesztéseket igényel az állam oldalán is.

Szükséges az elektronikus személyazonosító igazolványok és a kapcsolódó kártyaleolvasók elterjedése, az elektronikus csatorna megfelelő felhasználhatóságának IT szempontú lehetővé tétele, valamint egyéb megoldások (pl. NFC kapcsolattal biztosított mobiltelefonos elérés) széleskörű biztosítása.

Ezek az eszközök az ügyfelek beazonosítását, a közhiteles nyilvántartásban szereplő ügyféladatok távoli ellenőrzését és az elektronikus aláírást tennék lehetővé, ezzel nagymértékben hozzájárulva az idő- és költséghatékony online hitelezéshez.

2. Hitelbírálathoz szükséges adatok beszerzése

A hitelfelvételi folyamat következő lépése a hitelbírálathoz szükséges adatok beszerzése, illetve banki oldali lekérdezése. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) megtalálható hiteltörténeti adatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nyilvántartott, illetve egyéb jövedelmi adatok, valamint a fedezetként szolgáló ingatlanra vonatkozó, különböző adatbázisokban fellelhető

adatok beszerzése jelenleg a rendelkezésre álló adatbázisok elérhetőségének, illetve adattartalmának korlátai miatt nehézségekbe ütközhet.

Az online hitelbírálat hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a szükséges adatokat tartalmazó adatbázisok összekapcsolása és a széleskörű hozzáférhetőség biztosítása. Ugyan jegybanki kezdeményezésre már számos területen sikerült fejlődést elérni, az alábbi problémák szabályozás útján történő megoldását továbbra is szükségesnek látják a cikk szerzői:

  • A KHR-ben jelenleg elérhető adatok nemzetközi összehasonlításban is szűkkörűek, a kezelt adatkör bővítése, valamint a jelenleginél szélesebb körű hiteltörténeti adatok (pl. teljesítő hitelek adatai) adós hozzájárulásától független elérhetővé tétele lenne indokolt.
  • Az MNB kezdeményezésére megvalósult és jelenleg is működő, a NAV kezelésében lévő online keresetkimutatási rendszer azon ügyfelek esetében már alkalmas a jövedelem igazolására, akik maguk kezdeményezik a hitelező részére történő adattovábbítást, illetve akikről a munkáltatójuk az adott időszakra adó- és járulékbevallást nyújtott be. A lefedett potenciális adósi kör kiszélesítése az egyéni vállalkozói-, őstermelői státusszal rendelkezőkre, valamint a nyugdíjasokra fontos előrelépés lenne. Ezen kívül a szélesebb körű felhasználást támogatná az ügyfélhozzájárulás megadásának egyszerűsítése.
  • Egy automatizált, statisztikai alapú értékbecslést lehetővé tevő központi értékbecslési adatbázis létrehozása, melynek felhasználásával hosszú távú célként fizikai, helyszíni szemle nélkül is elképzelhető a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékbecslések lefolytatása. Az ilyen, statisztikai alapú értékbecslések jogszabályi háttere a közeljövőben várhatóan adott lesz, azonban az ehhez szükséges adatok elérhetőségének biztosítása is szükséges.
  • A jelzáloghitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok energetikai jellemzőinek hitelezők általi elérhetőségének lehetővé tétele a zöld hitelezés fellendülését, valamint a zöld jelzáloglevelek kibocsátását támogatná.
  • A hitelhez kapcsolódó biztosítások (például lakásbiztosítás) meglétére vonatkozó információk jelenleg csak manuális úton beszerezve állnak a hitelnyújtó rendelkezésére. Az MNB 2019-ben indította el az osztott főkönyvi technológián (DLT) alapuló projektjét, melynek célja a jelzáloghitelekhez kötődő biztosítások – első körben lakásbiztosítások – záradékolásának, nyilvántartásának és igazolásának megkönnyítése mellett a bankok és biztosítók között zajló ügyintézés, információáramlás elősegítése.
  • A földhivatali-nyilvántartásban szereplő adatok digitális úton történő kiterjesztett, automatizált hozzáférhetőségének biztosítása szintén hozzájárulna a jelzáloghitelezési folyamatok egyszerűsítéséhez, amit a folyamatban lévő e-ingatlannyilvántartás projekt végrehajtásának felgyorsítása és mielőbbi lezárása támogatna leginkább.

3. Közjegyzői okiratba foglalás

A jelzáloghitelek esetén széleskörben használt közjegyzői okiratba foglalás személyes megjelenést igénylő, idő- és költségigényes folyamat.

Hosszú távon egy, a közjegyzői hitelesítést virtuálisan megvalósító, sztenderdizált űrlapokon és digitális tájékoztatáson alapuló, annak hitelkockázat-mérséklő és fogyasztóvédelmi előnyeit megtartó elektronikus rendszer kiépítése lényegesen csökkenthetné a hitelnyújtás időigényét és költségeit.

Jelentős idő- és költségráfordítás takarítható meg azonban rövid távon is alacsonyabb díjak meghatározása és az elektronikus kivonatok kötelező elfogadásának előírása útján.

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban számos adatbázis adattartalmának és elérhetőségének javítására tett javaslatot, melyekkel összhangban a koronavírus világjárvány okozta gazdasági zavarok kezelésének keretében a Kormány is több intézkedést hozott. A hitelezési folyamatok fejlesztése és megfelelő digitalizáltságának kialakítása érdekében azonban a fent részletezetteknek megfelelően további intézkedések szükségesek.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: MNB.hu, „Krakovsky Stefan – Palicz Alexandr Maxim – Dr. Tringer Zsófia: Piaci és állami fejlesztések is szükségesek a hitelezési folyamatok valódi digitalizációjához

„Szerkesztett formában megjelent a Világgazdaság print/online oldalon 2020. december 31-én.”

Címlapfotó: pixabay.com

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.