Döntés előtt áll a bankszektor: teljes felhő vagy hibrid modell? – interjú a TC2 társalapítójával

2024-ben a banki CTO-k és CIO-k előtt számos kihívás áll, és kulcsfontosságú, hogy figyelmet fordítsanak a legfontosabb területekre, amelyek meghatározzák a jövő trendjeit. A FinTechZone novemberi BankTechShow rendezvénye idén második alkalommal biztosít találkozási és eszmecserélési platformot a banki és IT szektor szakemberei számára.

Az esemény előkészületei során Magyarország kiemelkedő IT szakértőivel készítünk interjúkat. Ezúttal Ákos György, a TC2 társalapítója osztotta meg velünk meglátásait.

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára az EU-ban (és Magyarországon)?

Ákos György: A banki vezetők számos kihívással néztek és néznek szembe, amelyek részben a szabályozási környezet változásából, a digitális transzformációból, valamint a fenyegető kiberbiztonsági kockázatokból fakadnak. Ezeknek a kihívásoknak a sikeres kezelése alapvető fontosságú lesz a versenyképesség fenntartásához és a jövőbeli fejlődés biztosításához.

A banki ügyfelek magas szintű elvárásokat támasztanak a pénzintézetek felé, gyors, kényelmes és biztonságos hozzáférést szeretnének pénzügyi szolgáltatásaikhoz.

A bankoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ügyfélélmény fejlesztésére. Az egyszerű azonosítási szolgáltatások, mint a jelszó nélküli bejelentkezés vagy az ujjlenyomatos, arcfelismeréses azonosítás ma már alapvető elvárások.

Magyarországon is egyre nagyobb a nyomás a bankokon, hogy lépést tartsanak az európai trendekkel és olyan felhasználóbarát megoldásokat vezessenek be, amelyek egyszerűsítik az ügyfélkapcsolatokat.

Az omnichannel megoldásokra való igény szintén kihívást jelent: az ügyfelek elvárják, hogy minden banki csatorna – legyen az digitális vagy fizikai – összekapcsolt és konzisztens legyen.

Az open banking térnyerése megnyitja a piacot a fintech cégek előtt, amelyek gyorsan és hatékonyan reagálnak az ügyféligényekre, és innovatív megoldásokkal versenyeznek a hagyományos bankokkal.

A bankoknak egyre inkább versenyezniük kell ezekkel a szereplőkkel, amelyek gyakran rugalmasabb és gyorsabban alkalmazkodó technológiákat alkalmaznak.

A bankoknak lépést kell tartaniuk az olyan új technológiákkal, mint a mesterséges intelligencia (AI), a blockchain, és az automatizált adatfeldolgozási rendszerek, hogy versenyben maradhassanak.

A banki szektor mindig is első számú célpontja volt a kibertámadásoknak, és 2024-ben ez a tendencia nem állt meg. Az egyre kifinomultabb kibertámadások, mint például a zsarolóvírusok, az adathalászat, valamint az insider threat kezelése kulcsfontosságú feladat a bankok számára.

A belső infrastruktúra és az alkalmazotti környezet megfelelő biztonságának biztosítása egyre komplexebb feladatot jelent, különösen a digitális transzformáció felgyorsulásával.

A CTO-knak olyan biztonsági megoldásokat kell integrálniuk, mint a zero-trust modellek, a behatolásészlelési rendszerek és a fejlett adatelemzési megoldások, hogy időben észleljék és kezeljék a fenyegetéseket.

A banki szabályozások folyamatosan változnak és szigorodnak, különösen az EU-ban, ahol az adatvédelem (pl. GDPR) és a pénzügyi szabályozások (pl. PSD2) nagy kihívást jelentenek a technológiai vezetők számára.

A bankoknak biztosítaniuk kell, hogy a banki rendszerek megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, miközben fenntartják a működési hatékonyságot és rugalmasságot.

Ez nem csupán technikai kihívás, hanem folyamatos együttműködést igényel a pénzügyi, jogi és compliance osztályokkal is.

A szabályozói megfelelés biztosítása mellett a pénzügyi intézményeknek fel kell készülniük az olyan új szabályozásokra, mint a zöld finanszírozási kezdeményezések, amelyek az EU fenntarthatósági törekvéseivel kapcsolatosak.

A digitális átalakulás és a modern technológiai megoldások bevezetése jelentős kompetenciát igényel az informatikai csapatok részéről.

Azonban az IT szektorban egyre nagyobb a hiány jól képzett szakemberekből, ami súlyos kihívást jelent a banki vezetők számára.

A megfelelő digitális képességekkel rendelkező munkavállalók megtalálása és megtartása egyre nehezebb feladat, különösen a gyorsan változó technológiai környezetben.

A digitális kompetenciahiány különösen problémás Magyarországon, ahol a banki szektor gyorsan digitalizálódik, de az IT-szakemberek iránti kereslet messze meghaladja a kínálatot.

Ennek következményeként a bankoknak be kell fektetniük az alkalmazottak képzésébe és fejlesztésébe, hogy biztosítsák a szükséges készségek meglétét a digitális transzformáció sikeres megvalósításához.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Ákos György: A technológiai fejlődés, a digitális transzformáció és az ügyféligények folyamatos változása alakítja majd a 2025-ös év feladatait.

2025-re a digitális transzformáció már nem csak egy opció lesz, hanem egy alapvető követelmény a bankok számára.

A bankoknak az egész szervezetre kiterjedő átfogó stratégiát kell kidolgozniuk a digitális átalakulásra. A cél az, hogy minden szegmens – a front office-tól a back office-ig – hatékonyabban működjön digitális eszközök és folyamatok segítségével.

Az agilis módszertan alkalmazása a digitális transzformáció során fontos kérdés lesz. Az agilis megközelítés lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a változó technológiai és piaci körülményekhez.

A CTO-knak mérlegelniük kell, hogy az agilis munkamódszer hogyan illeszthető a bank kultúrájához.

Az innováció soha nem áll meg, és a bankoknak képesnek kell lenniük arra, hogy lépést tartsanak a legújabb technológiai fejlesztésekkel.

Ide tartoznak a mesterséges intelligencia (AI), a generatív mesterséges intelligencia (genAI), a blokkchain-alapú megoldások és az automatizáció, amelyeket integrálni kell a banki folyamatokba.

A felhőalapú számítástechnika továbbra is az egyik legnagyobb trend marad, mivel a bankok egyre több adatot kezelnek és egyre nagyobb szükség van a skálázhatóságra, rugalmasságra és költséghatékonyságra és ez az alapja az előbb említett ML és genAI megoldásoknak.

A bankoknak mérlegelniük kell, hogy a teljes felhőbe költözés (public cloud) vagy egy hibrid felhőmodell lesz-e a legmegfelelőbb megoldás, különösen az érzékeny pénzügyi adatokat kezelő bankok esetében.

A serverless architektúrák és a natív fejlesztések (cloud-native applications) lehetővé teszik az alkalmazások gyorsabb és hatékonyabb fejlesztését, mivel a fejlesztőknek nem kell infrastruktúrát kezelniük, csak az alkalmazás logikájára kell koncentrálniuk.

Az adatok szerepe kulcsfontosságúvá válik a banki döntéshozatalban és az ügyfélszolgáltatások fejlesztésében.

A mesterséges intelligencia (AI) és a generatív mesterséges intelligencia (genAI) technológiák alkalmazása lehetővé teszi az ügyfelek viselkedésének mélyebb megértését, a kockázatok jobb felmérését és a személyre szabott pénzügyi termékek fejlesztését.

Az AI-alapú megoldások segítségével a bankok képesek lesznek prediktív modelleket használni, amelyek előre jelezhetik az ügyfélviselkedést, optimalizálhatják az ajánlatokat, és növelhetik a szolgáltatások hatékonyságát. Emellett a személyre szabott ügyfélkiszolgálás egyre inkább a versenyelőny alapjává válik.

Az open banking API-k megnyitása révén a bankok új bevételi forrásokhoz juthatnak, de egyben komoly kihívásokkal is szembesülhetnek a biztonság és a szabályozói megfelelés terén.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Ákos György: Véleményünk szerint a DevOps, az agilis működés, a cloud-native fejlesztés és a serverless technológiák hozhatnak paradigmaváltást a bankok jelenlegi IT működésében.

A banki IT működés hagyományosan szétválasztja a fejlesztést és az üzemeltetést, ami gyakran lassítja az új fejlesztések bevezetését és növeli az incidensek kockázatát.

A DevOps alkalmazásával a bankok gyorsabban képesek új funkciókat és szolgáltatásokat bevezetni, ami különösen fontos a versenyképes fintech piacon. A folyamatos integráció és folyamatos szállítás (CI/CD) eszközei révén a szoftverkiadások megbízhatóbbá válnak.

Ez lehetővé teszi a bankok számára, hogy gyakrabban és kevesebb kockázattal deploy-olják új fejlesztéseiket.

A hibák gyorsabban felfedezhetők és javíthatók, ami csökkenti az állásidőket és növeli az ügyfélelégedettséget.

Az agilis módszertanoka szoftverfejlesztés területén született megoldások, amelyek célja a rugalmasság, az iteratív fejlesztés és a folyamatos visszajelzések integrálása a fejlesztési folyamatba.

Az agilis működés egyre nagyobb teret nyer a banki IT rendszerek működtetésében is. Az agilis módszerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a bankok rugalmasabban és gyorsabban reagáljanak a piaci és szabályozási változásokra. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok jobban igazodjanak az ügyféligényekhez és gyorsabban reagáljanak azok változásaira.

Az agilis iterációk emellett lehetővé teszik, hogy a banki IT rendszerek kisebb lépésekben fejlődjenek, ami csökkenti az egy nagy projektnél megszokott kockázatokat.

A cloud-native fejlesztés a felhőalapú infrastruktúra teljes kihasználására épül, ahol a szoftverek már eleve úgy vannak tervezve, hogy a felhőben futtassák őket, ahelyett, hogy hagyományos on-premise szervereken lennének futtatva. Így természetesen optimálisabb felhőhasználatról beszélhetünk minden szempontból, akár a költségeket, akár a teljesítményt, akár a működést, akar a biztonságot tekintjük.

A bankok számára ez jelentős változást hozhat a szoftverek tervezésében, fejlesztésében és üzemeltetésében is.

A bankok esetében a serverless architektúra lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy kizárólag az üzleti logikára és az alkalmazásfejlesztésre koncentráljanak, miközben a felhőszolgáltató kezeli a skálázást, a teljesítményt és az infrastruktúrát.

Ez jelentősen csökkentheti az IT csapatok adminisztratív terheit.

Címlapfotón: Ákos György, Alliance Head, a TC2 társalapítója | Kép forrása: TC2