Egy új korszak hajnala: blokkláncon a jövőnk | 1. rész: Az alapok

írta | 2021.12.27. | Blockchain, Összes hír

blockchain metaverzum NFT
Fintechshow 6.0

Hogyan lettem a blockchain és a mögöttes technológia rajongója? A cikk a személyes utamat mutatja be a blockchainnel szembeni teljes ellenszegüléstől a rajongásig. Hosszú cikkre készülj; távolabbról, az általánostól indulunk és lassan haladunk a specifikumok felé. Ha úgy érzed, már ismered az alapokat, kihagyhatod az első három részt. Igyál egy kávét vagy teát, és pattanj nyeregbe, mert megéri, ígérem!

A cikk szerzője a digitális innovációval és termékfejlesztéssel foglalkozó Canecom alapítója, Kubatov Márk.

Intro

Mint sokan közülünk, én is szkeptikus vagy inkább közömbös voltam eleinte; ez egy újabb divatszónak tűnt, amelyet túlságosan felfújt a média. Szoftvermérnöknek tanultam, így az alapkoncepció elsőre nem tűnt annyira forradalminak. 1 perces YouTube-keresés után a megértésem az volt, hogy

ez valami okos „dolog”, ami a korábbinál biztonságosabban tárolja a tranzakciókat, és azonnal ejtettem is a témát.

Csak a közelmúltban, amikor egyre mélyebben kezdtem belemerülni a fintechbe (nem, még mindig nincs kripto-tulajdonom), akkor kezdtem ráébredni, hogy lehet, többről van szó. Bevallom, néhány CryptoPunk NFT vagy a Snoop Dogg “Diamond Joint NFT”-k némelyike darabonként akár 500 millió dollárt is elérő ára az én esetemben nem javított a rendszer hitelességén.

A téma csak akkor kezdett igazán megmozgatni, amikor felfedeztem néhány olyan valós felhasználási esetet, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a Bitcoinhoz, vagy a digitális művészethez. Ekkor éreztem úgy, hogy kell még egy esélyt adnom.

Szóval, mi is az a blockchain?

Mielőtt nekivágnánk a blokkláncok szinte percenként új és izgalmas fejlődési útjának, és elmerülnénk a bennük rejlő jövőbeli lehetőségekben, röviden foglaljuk össze, mi is valójában a blokklánc.

Úgy vélem, az IBM definícója vélhetően a legjobb kiindulási pont:

„A blokklánc egy megosztott, megváltoztathatatlan főkönyv, amely megkönnyíti a tranzakciók rögzítésének folyamatát és az eszközök nyomon követését az üzleti hálózatban. Az eszköz lehet kézzelfogható (ház, autó, készpénz, föld), vagy immateriális jószág (szellemi tulajdon, szabadalmak, szerzői jogok, márkajelzés). Gyakorlatilag bármi, ami értéket képez, nyomon követhető és kereskedhető egy blokklánc hálózaton, csökkentve ezzel az összes érintett kockázatát és költségét.”

Szóval; ezen a ponton a két fő következtetés, hogy ez egy megosztott főkönyv, és hogy megváltoztathatatlannak lett tervezve, tehát elméletileg nem lehet módosítani.

Ez néhány igazán komoly előnyt jelent:

  • Azonnali, megosztott és teljesen átlátható.
  • Beállítható, hogy csak az engedéllyel rendelkező hálózati tagok férhessenek hozzá, ami ideálissá teszi a használatát olyan feladatokhoz, mint például a megrendelések, kifizetések, számlák, gyártás és sok más feladat nyomon követése.
  • A tagok egységesen látják az egyetlen igazságot, mindenki láthatja a tranzakció minden részletét az elejétől a végéig, ami jelentős bizalom-érzést ad.

Eddig rendben, de miért olyan különleges ez?

Feltételezhetnénk, hogy a legtöbb főkönyvi típus esetében a végcél az, hogy teljesen biztonságos legyen, de mégis könnyen hivatkozhassanak rá. Ez felvetette bennem a kérdést, hogy akkor miért más a blokklánc, mi olyan forradalmi benne? Ahhoz, hogy erre válaszolhassak, meg kellett értenem, pontosan hogyan működik.

Kiderült, hogy az ötlet nem teljesen új, 1991-ben született, amikor egy kutatócsoport kereste a digitális dokumentumok időbélyegzésének módját annak érdekében, hogy megakadályozzák azok visszadátumozását.

  • Minden tranzakció “adatblokkként” kerül rögzítésre. Az “adatblokk” bármilyen információt tárolhat: ki, mit, mikor, hol, mennyit és még olyan feltételeket is, mint például egy élelmiszerszállítmány tárolási hőmérséklete.
  • Minden blokk 3 fő részt tárol: néhány adatot, az adott blokk hash-ét és az előző blokk hash-ét.
  • A hash olyan, mint egy ujjlenyomat, egyedi és egyszerűen használható egy blokk és tartalma azonosítására. Ez a hash a blokk létrehozásakor kerül kiszámításra, és ha valami megváltozik a blokkon belül, akkor a hash is megváltozik. Ez teszi tökéletessé a blokkok változásainak észlelésére.
  • A blokkok lánca az előző blokk hashének tárolásával jön létre, ami nagyon biztonságossá teszi a rendszert. Az egyetlen kivétel az első blokk, mivel az nem mutathat korábbi blokkra; ezért ezt „genezis blokknak” nevezik.
  • Ha valaki manipulál egy blokkot, akkor annak a hash-e is megváltozik, így a következő blokknak, amely visszamutat rá, már nem lesz érvényes az előző blokk hash-e. Ez az összes következő blokkot érvénytelenné teszi.

IGEN, DE: A hash-eket mindenhol használják, és a modern számítógépek több millió hash-t képesek kiszámítani a másodperc töredéke alatt, így elméletileg újra kiszámolhatnánk az összes hash-t, és újra érvényessé tehetnénk az egész blokkláncot anélkül, hogy bárki észrevenné.

Ezért a blokklánc technológiának van egy hozzáadott mechanizmusa, az úgynevezett Proof-of-Work (PoW). A Proof-of-Work lényegében lassítja az új blokkok létrehozását. Például a Bitcoin esetében körülbelül 10 percet vesz igénybe a szükséges PoW kiszámítása és egy új blokk hozzáadása a lánchoz. Ez sokkal nehezebbé teszi bármely blokk megváltoztatását, mivel ez azt jelentené, hogy az összes következő PoW-t is újra kell számolni.

Már majdnem jók vagyunk, de van még egy fontos hozzáadott réteg. A blokklánc elosztott rendszerű, azaz egy Peer-to-Peer (P2P) hálózatot használ, amelyben mindenki rendelkezik a teljes blokklánc másolatával. Ezek az úgynevezett „csomópontok”(nodes) képesek ellenőrizni az új blokkokat, és összevetik azokat saját példányuk rekordjaival. Az igazán fontos rész az, hogy ezek a csomópontok konszenzust hoznak létre, azaz megegyeznek abban, hogy mely blokkok érvényesek és melyek nem.

A biztonság a hashek okos kombinációjából, a Proof-of-Work mechanizmusból és a hálózat elosztott módjából fakad,

így ha egy blokkot akarnál manipulálni, nemcsak az összes következő hash-t és az összes következő blokkhoz tartozó PoW-t kellene újraszámolnod, hanem a P2P hálózat több mint 50%-a feletti kontrollt is birtokolnod kell annak érdekében, hogy a többi csomóponttal elfogadtasd a manipulált blokkot. Az teszi a blokkláncot zseniálássá, hogy szinte lehetetlen mindezt egy körben megtenni.

Bitcoin versus Ethereum

A cikknek valójában nem célja, hogy elmélyüljünk a kriptovaluták témájában és egyértelműen távol akarok maradni attól, hogy bárkit befolyásoljak a kapcsolódó döntések meghozatalában (Figyelmeztetlek! A kriptopénzekbe vagy tokenekbe való befektetés erősen spekulatív!), de azt hiszem, fontos megvizsgálni a Bitcoin blokklánc és az Ethereum blokklánc közötti különbségeket, hogy jobban megértsük a technológia fejlődését.

A Bitcoinra széles körben úgy tekintenek, mint „az eredeti kripto”, amelyet 2009-ben hozott létre egy programozó (vagy esetleg programozók egy csoportja) Satoshi Nakamoto álnéven. Neki tudható be, hogy a blokklánc fogalma világszerte ismertté vált. Ezt bizonyítja, hogy még ma is az eredeti és legnagyobb blokklánc az, amelyik a Bitcoin tranzakciókat bonyolítja le.

Az ICAEW – Institute of Chartered Accountants In England and Wales idézete alapján:

„A fehér könyv 2008-as közzététele és a kezdeti kód 2009-ben történő bevezetését követően Nakamoto úgy alkotta meg a bitcoint, hogy az egy olyan készpénz formát jelentsen, amelyet – eléggé hasonlóan a fizikai készpénzhez – peer-to-peer küldeni lehet anélkül, hogy központi bankra vagy más hatóságra lenne szükség a főkönyv működtetéséhez és karbantartásához. Bár nem ez volt az első online valuta kezdeményezés, a bitcoin ajánlata számos problémát megoldott és a mai napig messze a legsikeresebb változat.”

Összehasonlításképpen, az Ethereum egy sokkal későbbi fejlesztés, mely csak 2015-ben került piacra. A Bitcoin és az Ethereum megjelenése közötti idő alatt sok más új kriptovaluta jött létre. Ma szó szerint több mint 1000 kriptovaluta van a piacon. Azonban ezek többnyire arra korlátozódtak, hogy javítsák a Bitcoin teljesítményének bizonyos aspektusait, például növeljék a tranzakciók sebességét vagy javítsák a tranzakciók biztonságát vagy anonimitását.

Az Ethereum kétségkívül gyorsabb, mint a Bitcoin, a tranzakciók általában percek helyett másodpercek alatt bonyolódnak, de egyúttal egy lépéssel tovább is fejleszti a bitcoin ötletét. Noha továbbra is értéktárolóként működik, elosztott számítástechnikai platformként is felfogható, amely saját beépített valutával, az Etherrel működik.

A Bitcoin blokklánc bizonyos mennyiségű valutát tároló számlák (fiókok) vagy pénztárcák adatbázisaként képzelhető el. Összehasonlításképpen, az Ethereum blokklánc kifinomultabb felépítésű, és képes olyan különféle számítógépes kódok (alkalmazásoknak hívjuk) tárolására, amelyek a hálózatba kerülő processzor teljesítményét felhasználhatják a végrehajtáshoz.

Az Ether lényegében ezt a CPU-teljesítményt képviseli, így a leleményes ötlet az, hogy a valutát vállalkozások, kormányok, magánszervezetek stb. fogják megvásárolni és eladni, amellyel így lehetővé válik számukra, hogy az Ethereum hálózat hatalmas, elosztott erőforrásait saját alkalmazásaik futtatásához használják fel.

Túl jó, hogy igaz legyen!

Eddig mindez úgy hangzott, mint egy tündérmese. Jobb, biztonságosabb, a közösségre épül, többcélú, átlátható, és még sorolhatnám, de mindannyian tudjuk, hogy nem minden unikornis, és hogy az ilyen előnyök mellett hátrányokkal is kell számolnunk.

Hogy egyenesen a közepébe vágjak; az ilyen blockchain hálózatok legfontosabb és legnyilvánvalóbb hátránya a működtetés energiafogyasztása. A New York Times nemrégiben publikált erről a témáról – néhány elképesztő adatot is bemutatva – , amely segít a dolgokat perspektívába helyezni:

  • A bitcoin bányászat villamos energiafogyasztása kb. 91 terawattóra évente. Ez több, mint Finnország éves villamosenergia-felhasználása. Finnország 5,5 millió lakosú ország.
  • Ez a mérték tízszeres ugrás az 5 évvel ezelőttihez képest, és egyben a Föld teljes villamosenergia-fogyasztásának csaknem 0,5%-át jelenti.
  • És, ez a fogyasztás több mint hétszerese a Google összes globális tevékenysége által felhasznált elektromos áramnak.

Ugyanezen New York Times cikk szerint 2011-ben, amikor a kriptovaluta még ritkaság volt, egyetlen asztali számítógép is könnyedén bányászhatott bitcoint. Most nagyjából „13 évnyi átlagos háztartási elektromos áram fogyasztás” szükséges egyetlen bitcoin kibányászásához, és az árak közelmúltbeli emelkedése, a növekvő érdeklődés alapján úgy látjuk, hogy a következő néhány évben még rosszabb lesz.

Egyszerű felismerés, hogy a környezet és a klímaváltozás szempontjából ez nem igazán jó irány, sőt van még néhány kapcsolódó tényező, amelyeket szintén figyelembe kell vennünk:

  • A rendszer skálázhatósága. Egyszerűen fogalmazva, minél nagyobbra nő egy blokklánc, annál sebezhetőbbé válik. Ezenkívül a hálózaton belül minden eszköznek rendelkeznie kell minden végrehajtott tranzakció másolatával. Ez a beépített redundancia még nehezebbé teszi a blokkláncok méretezhetőségét, és talán nem is kell még egyszer megemlítenem, hogy a működtetéshez hatalmas energiát igényel.
  • Szabályozás, vagy annak hiánya. Nincs közvetítő, nincs vezető, még csak szabályozó testület sem! A decentralizált megközelítés azt jelenti, hogy nincs senki, aki betartassa a szabályokat és a rendet a hálózatban. Ezen túlmenően, mivel minden felhasználó akár más országból is származhat, a blokklánc átnyúlik országhatárokon, így nem könnyű meghatározni, hogy mely törvényeket kell alkalmazni. Így az sem meglepő, hogy olyan országok, mint például Kína és Korea valószínűleg betiltják a kriptot.
  • Átláthatóság (túl sok). Folyamatos beszélgetések zajlanak a blokklánc technológia ellátási láncokba történő integrációjáról. Papíron zseniális ötletnek tűnik, de egy nyilvános blokklánc (a legelterjedtebb forma) kereskedelmi környezetben nem mindig jó ötlet. Miért? Mert ha egy ellátási lánc átláthatóvá válik, akkor az adott üzlettel foglalkozó összes ügyfél és partner adatai is átláthatóvá válnak.
  • Biztonság. Ellentmondásosnak tűnhet, minthogy a biztonság a blokklánc egyik fő előnye. De ahogy mondják, a lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Egy egyszerű példa, ha valaki hozzá akar férni egy zárt (exkluzív) blokkláncon belül megosztott adatokhoz, akkor csak egy csomóponthoz kell hozzáférnie, ami azt jelenti, hogy a blokkláncban a legkönnyebben feltörhető eszköz veszélyezteti a teljes blokklánc adatait.

Szerencsére a blokklánc egy olyan terület, amely gyorsan fejlődik és növekszik, és minden fent említett pontra vannak vélhetően jó megoldások.

Vége az 1. résznek. A 2. részben ezek kerülnek bemutatásra: Ethereum 2.0, hibrid okos szerződések, DeFi, NFT. A második rész itt érhető el.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by blacksalmon | Licence: FinTech Group

Fintechshow 6.0
Fintechshow 6.0

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit

FINTECHSHOW 6.0

fintech fintechshow
Bankokból tech cégek? Kódban a jövőnk? A pénzügyi szektor aktuális digitális kérdései és a legújabb hazai fintech megoldások a hatodik FinTechShow-n.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!