Ezeket az új szolgáltatásokat vezeti be a Mastercard 2023-ban Magyarországon

1. Hogyan értékeled a hazai elektronikus fizetési piac idei évi eredményeit? Ezek közül melyik/melyek az(ok), amelyeket különösen kiemelnél?

1. Ennek köszönhetően az Infrastruktúra alappillér a 100-as skálán az előző évnél kilenccel több pontot elérve – 73-at ért el.
2. A Tudás alappillér ezzel szemben nem változott, ezúttal is 51 ponton áll, vagyis sem a különböző fizetési módokat már jobban ismerő szegmensekben, sem az alacsonyabb tudásszinten lévő fogyasztóknál nem történt érdemi elmozdulás.
3. A Használat alappillér pedig 2020-hoz képest 2021-re 11 ponttal növekedett, elérve a 49-et, elsősorban a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. Itt azonban kell egy nagyon fontos megjegyzést tenni, hiszen az adatokból azt látjuk, hogy ezt a növekedést az a szegmens idézte elő, amely már eddig is használt digitális fizetési módokat, viszont az eddig inaktívak továbbra is azok maradtak.

Vagyis elkezdett kinyílni egy olló és ebben a tekintetben a teljes piacnak fontos edukációs feladatai vannak, úgy tűnik, itt is megújulásra van szükség.

Az elfogadói oldal erre készen áll, hiszen a másik nagyon fontos idei eredményünk, hogy a Doppio nevű infrastruktúra fejlesztési programunk elérte eredeti fő célkitűzését és három év alatt megdupláztuk a hazai kártyaterminálok számát. A harmadik jelentős eredmény pedig az, hogy egy év alatt közel két és félszeresére nőtt a mobilfizetések száma és értéke is Magyarországon.

2. Hogy látod a (fizikai és az online) kereskedők felkészültségét a készpénz-helyettesítő fizetési megoldások iránt? Ismerik az új megoldásokat, fizetési módokat, keresik az új lehetőségeket, vagy inkább a minimum nyújtására törekszenek?

A kereskedők jelentős része érti és ismeri a digitális fizetés előnyeit: alkalmazzák a mentett kártyás fizetéseket, elérhetővé teszik a havi rendszerességű fizetéseket, kínálnak Apple Pay-t, Google Pay-t és magas szintre emelik az online vásárlások lezárásának élményét, amely nem más, mint egy gyors és egyszerű fizetés.

A fizikai térben a kereskedők egyre nagyobb része értette meg a digitalizáció lényegét és pozitív hatását. Nemcsak az innovatív, tárca alapú fizetések aránya növekszik (5%-ról 13%-ra nőtt a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya – MNB Fizetési rendszer jelentés 2022) a nagyobb és közepes kereskedelmi láncokban, de a kiskereskedők, szolgáltatók is egyre inkább használják a gyorsan adaptálható kártya alapú fizetési megoldásokat, például softPOS megoldások, vagyis a telefonterminálok használatával.

Ehhez nagyban hozzájárul a Doppio programunk keretén belül megvalósult készpénzmentes zóna kommunikációs platform is, ahol az érintett kereskedők hasznos információkhoz, edukációs tartalmakhoz férhetnek hozzá. Az ehhez kapcsolódó Facebook hirdetésekkel 2,14 millió egyedi felhasználót, míg Google hirdetésekkel havi átlag 2,8 millió megjelenéssel – 570 ezer felhasználót értünk el. A videós és animációs hirdetési tartalmakat a Facebookon 366 ezerszer, a YouTube-on pedig 448 ezerszer tekintették meg. E mellett a Készpénzmentes Zóna felületén a tartalmi és hirdetési stratégiának köszönhetően szegmentált üzeneteket tudunk folyamatosan eljuttatni a mintegy 270 ezer magyar egyéni- és mikrovállalkozónak.

Nagyon fontos kiemelni, hogy megjelentek olyan megoldások, amik egy adott szegmens igényeire vannak szabva, illetve egyre több kereskedő kezdi megérteni és használni azokat az adatokat, amelyek a digitális fizetési megoldásokon keresztül rendelkezésére állnak.

A telefonterminálok és az automatizált boltok megjelenése nagyban meg fogja változtatni a vásárlási élményt. Persze az is igaz, hogy van egy kereskedői kör, ami még mindig maximálisan ellenáll a digitális fizetési trendnek és a szabályzói akaratnak egyaránt, de itt valószínűleg olyan egyéb szempontok is szóba kerülhetnek, amit nem a digitális fizetési megoldások hivatottak megoldani.

3. Véleményed szerint melyik (melyek) az(ok) a kereskedői, szolgáltatói szegmens(ek), ahol a legsúlyosabb a lemaradás a készpénz-helyettesítő fizetési megoldásokkal való ellátottság terén? Minek köszönhető ezeken a területeken a jelentős lemaradás?

Eölyüs Endre: Első körben megfordítanám a kérdést és azokról beszélnék, akiknél a legnagyobb volt a növekedés. Ez pedig a vendéglátóhelyek, azon belül pedig leginkább az éttermek, a rekreáció és a szálláshely/szálloda szektorba kerültek ki a terminálok.

Lemaradás látható az állami támogatások kifizetésének módjában, ami sokszor még mindig készpénzben zajlik.

Valamint továbbra is vannak ágazatok, ahol magas a szürkegazdaság aránya, és ezt a készpénz segít fenntartani – ilyen például az építőipar, az ingatlan értékesítés, a használt gépjármű kereskedelem, de említhetném a szépségipart vagy a magánegészségügyet is.

Ha ezeket a tranzakciókat sikerülne digitális fizetésre konvertálni, legyen az kártya vagy azonnali fizetés, jelentőset lépnénk előre. Ebben a szabályozónak is fontos szerepe kell legyen, például az online kasszára (és így az elektronikus fizetési lehetőség nyújtására) kötelezett kereskedők körének bővítésén keresztül, vagy a készpénz teljes kizárásával nagyker-kisker viszonylatban.

4. Az elfogadói oldalon a koronavírus járvány kitörése óta eltelt időben – az internetes elfogadóhelyek számának folyamatos növekedése mellett is – csökkenő tendencia volt megfigyelhető az internetes vásárlás útján okozott kár tekintetében 2021. első félév végéig. Bár a forgalom arányában továbbra is elenyészőnek mondható, azóta újra növekszik az internetes visszaélések értéke – idén az első két negyedévben az okozott kár értéke nagyobb volt, mint 2021 teljes évben. Mi a meglátásotok, mi állhat ennek a hátterében és milyen eszközzel látjátok megállíthatónak ezt a kihívást?

Eölyüs Endre: Az utóbbi pár évben Magyarországon kiemelkedően alacsony volt a kártyás csalások aránya az Európai Unió többi országához képest – ennek gazdasági és technikai okai egyaránt voltak, azonban nem elhanyagolható, hogy a magyar nyelv kifinomultsága természetes védelmet adott sok csalási forma ellen.

2021 második felében azonban jelentősen megugrottak az adathalász támadások, melyeknél módszeresen másolták közműszolgáltatók, telekommunikációs cégek, bankok és futárszolgálatok kommunikációs metódusait – anyanyelvi magyarral.

Az adathalász támadások során a személyes adatokon túl kártyaszámokat, felhasználói azonosítókat és jelszavakat igyekeznek a csalók megszerezni, melyeket a későbbiekben tovább értékesítenek vagy maguk kezdeményeznek velük azonnali utalásokat, illetve kártyás fizetéseket.

Egy másik jellemző trend, hogy a bűnözők banki ügyfélszolgálati munkatársnak adják ki magukat és úgy veszik rá a felhasználókat tranzakciók és utalások indítására és hitelesítésére.

A magyar piacon nemrég megjelent csalási módszerek ellen a felhasználók felkészítésével, edukációjával tudunk védekezni, illetve olyan technológiák bevezetésével, amik ki tudják szűrni a gyanús utalásokat a felhasználó korábbi tranzakciói és a fogadó fél elemzésével.

Kártyás és azonnali fizetések során is érdemes a felhasználó környezetét, a netbankot és a mobilbanki alkalmazáson belüli aktivitást nyomon követni – például a kockázatelemzés során figyelembe venni, ha a netbankba először léptek be az eszközön vagy a mobilalkalmazást frissen telepítették egy új eszközre.

5. Az idei évben mi volt a legjelentősebb újításotok, innovációtok az elektronikus fizetési piacon?

Eölyüs Endre: Mi továbbra is hisszük azt, hogy az okostelefonok jelentik a digitális fizetési piac alfáját és omegáját, hiszen ez az az eszköz, ami minden ember keze ügyében ott van és ma már alapelvárássá vált, hogy minden ügyünket elintézhessük vele. Így nem meglepő, hogy két nagyon fontos idei innovációnk is ehhez kapcsolódik.

Az elsőt a Doppio programon keresztül hoztuk el széles körben a magyar piacra. Ez a softPOS, vagyis telefonterminál, melynek lényege, hogy egy kereskedő egy arra alkalmas okostelefonnal is tud elektronikus fizetéseket fogadni, vagyis nincs szüksége külön eszközre. Magyarországon már 8 szolgáltató is kínálja ezt a lehetőséget, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít.

A másik fontos idei újításunk is a mobilhoz, egész pontosan a mobilbankoláshoz kötődik. Az Ethoca nevű szolgáltatásunk vált nemrég elérhetővé az egyik hazai banknál, ezzel pedig több százezer kártyabirtokos tudja egyszerűbben és átláthatóbban követni a kártyás költéseit.

Minden innovációnknál a kulcs a magas UX-on, vagyis ügyfélélményen van, hiszen ha egy akkora eszközről beszélünk, ami egy kezünkben elfér, fontos, hogy egyszerűen és kényelmesen lehessen használni, könnyűvé és gyorssá tegyünk vele eddig bonyolult és hosszadalmas folyamatokat.

6. Melyek a 2023-as évre vonatkozó főbb várakozásaid a hazai elektronikus fizetési piaccal kapcsolatban?

Eölyüs Endre: Mi úgy látjuk, hogy alapvető trendek nem változnak: a mobil és az e-kereskedelem folyamatosan erősödik.

Tovább folytatódik az elfogadói hálózat bővítése a Doppio program keretén belül, hiszen a duplázást már elértük, de még számos olyan terület van, ahol várják a fogyasztók a kártyás fizetés lehetőségét.

A másik fontos innováció, hogy a mobilfizetések biztonsága kapcsán megismert tokenizáció megjelenik az internetes vásárlások területén is, ez pedig újabb előrelépés lesz az online biztonság további erősítésében.

Mindezek mellett pedig nagy érdeklődéssel követjük a Gazdaságfejlesztési Minisztérium banki digitalizációs erőfeszítéseit is. Különösen fontosnak tartjuk annak biztosítását, hogy végre digitális úton is tudjanak a banki ügyfelek hitelesnek minősülő nyilatkozatokat tenni és hozzájárulásokat adni, például banktitoknak minősülő adatok felhasználásáról annak érdekében, hogy új, korszerű, digitális szolgáltatásokat vehessenek igénybe.

Hogy konkrét példát is mondjak: ma Magyarországon azért kell a különböző helyekre – például Netflixre vagy Spotify-ra – elmentett kártyák lejárta után újra regisztrálni az új kártyánk adatait, mert a túl bonyolult és elavult írásbeliségi szabályok miatt a bankok nem tudják bevezetni az ezt a folyamatot automatizáló – és amúgy a piacon már létező – megoldást.

7. Mik a várakozásaid az AFR 2.0 intézkedéscsomag 2023-as bevezetésével kapcsolatban?

Eölyüs Endre: Ennek két fontos vetülete is van. Egyrészt sok még a nyitott kérdés, de mivel a konzultációnak csak az első körében vehettünk részt, a sajtóból és a bankokon keresztül tájékozódunk a legfrissebb fejleményekről.

Számomra továbbra is az a kérdés, hogy az üzleti modell milyen esetekben lesz fenntartható, illetve milyen mértékű állami befektetést igazol az elérhető funkciók bővítése.

A fizetési kérelem elterjedése mindenképp áttörést hozhat, főleg a sárga csekkek területén. Gazdasági szempontból nagy kérdés lesz, hogy az egyes szereplőknek milyen addicionális befektetéseket, fejlesztéseket kell eszközölniük és azokon milyen megtérülést tudnak elérni, ahogy a vásárló számára jelentkező előnyöknek is testet kell ölteniük. Ezt nem csak az azonnali kapcsán kell majd mérlegelni 2023-2024-ben, hanem bármilyen egyéb befektetés esetén is.

Fizetésforgalom szempontjából talán annyiban szerencsés a jelenlegi helyzet, hogy a rendelkezésre álló két fizetési infrastruktúrán -azonnali és kártyás fizetésen – elérhető szolgáltatások lefedik a gazdaság hatékony működéséhez szükséges igényeket, legyen szó vállalati vagy lakossági szegmensről. Ez alól talán az azonnali infrastruktúrából hiányzó valós idejű fraud-monitoring és csalásmegelőzési megoldás a kivétel, de ha jól tudom, már itt is elindult a gondolkodás arról, hogy miként lehet visszafordítani a már korábban említett csalások utóbbi évben tapasztalt dinamikus terjedését.

A másik, legalább ennyire izgalmas lehetőség a kereskedőknél történő készpénzfelvétel megteremtése, ami átalakíthatja a készpénzhez jutás módját és volumenét. Az emberek egyre nagyobb része a mindennapi életben felkeresett boltokban venne fel egyre kisebb összegű készpénzt, ami jelentősen hozzájárulhat a digitalizációhoz és végeredményben csökkentheti a gazdaságban lévő, lakosság által használt készpénz mennyiségét.

Ezt még meg lehetne fejelni azzal, ha nem csak a készpénz felvétel, hanem a bolti készpénz befizetés is lehetővé válna. Nemrég készíttettünk piackutatást az igények felmérésére, és úgy látjuk, érdemi kereslet lenne ilyen szolgáltatásra.

8. Hogy látod, 2023-ban mi lesz számotokra a legnagyobb kihívás?

Eölyüs Endre: A legfontosabb, hogy a Mastercard az alaptevékenysége, vagyis a bankkártyás fizetés és elszámolás- mellett új piacokon és szegmensekben is meg fog jelenni. Hogy csak egyet említsek, ez a cycber security, aminek egy specifikus területére lépünk be szolgáltatásainkkal, amelyek nagyrészt nem banki ügyfelek számára fognak megoldásokat hozni az adatvédelem és csalásmegelőzés területén.

A core business-t tekintve is jelentős fejlesztések fognak megjelenni, ami gyorsítani fogja a kereskedői elszámolásokat, lehetővé tesz kártyára történő kifizetéseket, illetve határon túli devizautalások terén is új megoldásokkal jelenünk meg.

Ahogy már említettem, tokenizált tranzakciók fognak megjelenni e-commerce környezetben is, és reméljük a digitális nyugta is egyre szélesebb körben fog elterjedni.

Emellett továbbra is vannak olyan ügyek, amik éves ciklusokon és országhatárokon egyaránt túlnyúlnak. Ilyen a fenntarthatóság is, amiben folytatni fogjuk a megkezdett utat és bízunk benne, hogy ehhez eddigi partnereink mellett újak is csatlakozni fognak.

9. Az MNB adatai alapján az elmúlt 2 évben megduplázódott az internetes elfogadóhelyek száma, ahol lehet bankkártyával fizetni. Ebben az ugrásszerű fejlődésben meghatározó szerepe volt a koronavírus-járvány megfékezése ellen hozott intézkedéseknek. Milyen növekedésre számítasz a következő két évben ezen a területen? Van még tere a fejlődésnek? Mekkora azon webshopok aránya, ahol nincs lehetőség bankkártyás fizetésre?

A riport szerint 2022-ben a netes kereskedők 53%-a kínál kártyás fizetést. 2024-ig jelentős fejlődésre számítunk a kiskereskedelmi szegmensben is.

Az a meglátásunk, hogy egy webshop megbízhatóbb, ha elfogad kártyás fizetéseket is. Ebben segítenek a dinamikusan fejlődő pénzügyi szolgáltatók a kereskedők gyors jogi és technikai integrációjával.

10. Itthon is megjelentek – a kártyatársaságok mellett további, – a BNPL szolgáltatást B2B és B2C viszonylatban is nyújtó társaságok. Mik a várakozásaid a BNPL hazai lehetőségeivel kapcsolatban? Milyen kihívásokat és veszélyeket látsz a BNPL kapcsán?

A körinterjú keretében megjelent összes cikk itt érhető el.