Decentralizált pénzügyek (DeFi | 12. rész): Mit csinál a blockchain orákulum? További érdekes DeFi alkalmazások és kockázataik

írta | 2022.05.12. | Blockchain, Összes hír, web3

Bevezetes-a-decentralizalt-penugyek-DeFi-vilagaba
Fintechshow 6.0

A decentralizált pénzügyekkel (DeFi) foglalkozó sorozatunk lezáró fejezeteként kiemelnénk, hogy az eddigiekben leírt protokollokon és platformokon kívül számos fontos, izgalmas és innovatív koncepció is létezik. Az egyik ilyen az úgynevezett decentralizált orákulum.

Mit csinál az orákulum?

A legtöbb blockchain platform relatíve “zárt” rendszert alkot. Ez azt jelenti, hogy a smart contractok (okosszerződések) segítségével meg lehet fogalmazni tetszőleges üzleti eseményt, ám ezek csak a blockchainen belüli objektumokra érvényesek. Mihelyst külső adatforrásból szeretnénk adatot használni az okosszerződésünkben, ezt csak speciális módon tehetjük meg.

Ilyen adat lehet például, ha az okosszeződésünkben külső eszközök árfolyamait (mint adatot) szeretnénk felhasználni, vagy például, ha egy decentralizált biztosítási alkalmazásnak a napi hőmérsékletre van szüksége. Ezt az importálást végzik el a blockchain orákulumok.

Decentralizált orákulumok megvalósítása

Megvalósítás szempontjából a legegyszerűbb orákulum teljes mértékben centralizált. Ez lényegében valami szerveren futó folyamat, ami kiolvassa a külső adatforrás értékét és ezt beírja egy okosszerződésbe.

Decentralizált rendszereknél azonban egy ilyen centralizált komponens jelentős kockázatot hordoz magában, éppen ezért magát az adat importálási mechanizmust is decentralizáltan szokás megvalósítani. A következő ábra a Chainlink decentralizált orákulum algoritmusát mutatja meg.

decentralizalt orakulum - Chainlink

A séma több egymástól független orákulum-csomópontra épül, melyek egymástól függetlenül olvassák a külső adatforrások értékeit. A kiolvasott értékkel kapcsolatban az orákulum-csomópontok konszenzusra jutnak mielőtt az értéket beimportálnák a blockchainbe.

A konszenzus játékelméleti optimumon alapul, ahol az egyes szereplőknek érdeke az együttműködés és a helyes érték kiválasztása. A konszenzus algortimus általában egy belső kripto tokennel is meg van támogatva, így a csomópont üzemeltetői anyagilag is motiválva vannak, hogy korrekt – és ne manipulált (pl. staking, slashing) – értéket javasoljanak. Az adat blockchainbe való importálása további kriptográfiai konstrukciókkal is meg van erősítve, mint például az orákulum-csomópontok verifikálható digitális aláírásával.

A leggyakrabban használt orákulum protokollok a Chainlink és Povable, melyek a legtöbb blockchain platformot támogatják.

Veszélyek és kockázatok

Végezetül fontos megjegyezni, hogy a DeFi terület korántsem veszélytelen, talán több kockázatot rejt magában, mint bármelyik más technológiai vagy pénzügyi terület. A főbb kockázati tényezők a következők:

  • Technológiai kockázatok: A teljes DeFi terület hasonlóan a kriptovalutákhoz számos technológiai kockázatot rejt magában. A problémát az okozza, hogy a szolgáltatások nagy része úgynevezett saját felelősségen alapuló szolgáltatás (self custodian). Ez azt jelenti, hogy a tokenhez, a kriptovalutához csak az fér hozzá, akinek a megfelelő titkos kulcsa megvan. A legtöbb protokoll esetén a titkos kulcsok biztonságos tárolása teljes mértékben a végfelhasználók felelősége. A kulcsok véletlenül való törlése, azoknak egy hacker által való lemásolása a tokenek elvesztését jelenti.
  • Pénzügyi kockázatok: A legtöbb DeFi protokoll valamiféle pénzügyi algoritmust valósít meg. Ezek az algoritmusok nem feltétlenül vannak közgazdaságtani értelemben teljesen letesztelve, sok esetben nem is lehetséges minden lehetséges közgazdaságtani kockázatot figyelembe venni. Ilyen kockázatok például az extrém kereslet-kínálati mozgások, vagy a kapcsolt DeFi protokollok viselkedése. Például a villámhitel (flashloan) konstrukció megjelenésével sok DeFi protokoll pénzügyi értelemben meghackelhetővé vált. Gyakorlatban azok a protokollok tekinthetőek biztonságosabbnak közgazdaságtani szempontból, melyek régóta a piacon vannak és sok extrém keresleti-kínálati mozgást, például piaci összeomlást túléltek. Ilyenből azonban nem sok van.
  • Decentralizáltsági kockázatok: Bár a legtöbb blockchain protokoll decentralizált, az alkalmazások fölötte nem feltétlenül azok. Érdemes figyelni rá, hogy a rendszer melyik része centralizált és melyik része decentralizált. Például a Tether nevű kriptovaluta esetén maga a token decentralizált, ám az árfolyamrögzítés mechanizmusa teljes mértékben centralizált, lényegében egyetlen cégtől függ. Így összességében a rendszer ugyanazokkal a problémákkal rendelkezik, mint egy tetszőleges centralizált szolgáltatás.
  • Jogi kockázatok: A jogi kockázatok több szempontból is problémát okozhatnak. Egyrészt a területen nincs fogyasztóvédelem, így ha hackelés következtében a felhasználó elveszti a tokenjeit, akkor nagyon ritkán lehet ezt jogilag visszaszerezni. Másrészt az időnként átgondolatlan próbálkozások az egész terület szabályozására szintén okozhatják azt, hogy egyes protokolloknak be kell zárniuk, ami rosszabb esetben a végfelhasználóknak is veszteséget okoz.

Éppen ezért azt javasoljuk mindenkinek, hogy a területtel csak megfelelő felkészültséggel és szakmai tapasztalattal (technológiai, pénzügyi, jogi) foglalkozzon.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group

Fintechshow 6.0
Fintechshow 6.0

Itt követhetsz minket:

blank

FINTECHSHOW 6.0

fintech fintechshow
Bankokból tech cégek? Kódban a jövőnk? A pénzügyi szektor aktuális digitális kérdései és a legújabb hazai fintech megoldások a hatodik FinTechShow-n.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!