Kell-e félnie a bankoknak a fintech cégektől, neobankoktól? Felforgatja-e a CBDC, a metaverzum a bankolást? Hogyan alakulhat át a bankszektor? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Startup Safarin Fábián Gergely (Magyar Nemzeti Bank), Faluvégi Balázs (Magyar Fintech Szövetség), Tengely Márton (Foundation) és Berényi Benjámin (Péntech Solutions).

Mi lesz 2022-ben a legnagyobb kihívás?

Berényi Benjamin: A finanszírozási szegmensben a BNPL (Buy Now Pay Later) a legforróbb trend a nemzetközi színtéren. Amerikában például a lakosság 56 %-a legalább egyszer használta már a szolgáltatást. Benjamin szerint a szolgáltatás szabályozói kezelése rendkívül izgalmas; a jegybankkal már folynak egyeztetések a BNPL szabályozói vetületei kapcsán.

Mi a BNPL?

Fábián Gergely: “Szabályozói oldalról az egyik legnagyobb dilemma, hogy a jegybankok fogják-e vezérelni az innovációt, vagy ők lesznek azok, akik a tradicionális rendszert fenntartják.” Különösen igaz ez a blockchain technológia és a CBDC fókuszba kerülésével. A blockchain az egyik legforróbb kérdés, de azt még nehéz megjósolni, hogy a technológia mikor ér abba az érettségi szakaszba, amikor a pénzügyi rendszert megfelelően tudja kiszolgálni. Amikor eljutunk idáig, az sok kaput fog kinyitni.

Tengely Márton: Egyre erősebb tendencia, hogy a bankok nem csak a mindennapi bankoláshoz kapcsolódó szolgáltatást akarnak nyújtani. Céljuk, hogy az ügyfelek a lehető legtöbb élethelyzetben a banki applikációt használják (pl. szállásfoglalás, ételrendelés, utazás, kriptovalutás vásárlás). Márton arra számít, hogy több bank jelenik meg ilyen típusú szolgáltatásokkal. Hisz abban, hogy a Beyond Banking megközelítés a fintech cégek és a bankok együttműködési lehetőségeit növeli.

Faluvégi Balázs kiemelte, hogy jövőre várhatóan a wealthtech és a neobankok közeledése eléri a BNPL ezévi forrósági szintjét, melyet a Beyond Banking térhódítása is segíteni fog.

Mekkora kihívást jelentenek a fintech cégek a bankok számára?

Egyértelmű, hogy a szektor a konszolidáció irányába halad, de hogy ez régiónként, országonként hogyan zajlik le, azt még nem látjuk – mondta Faluvégi Balázs. A kisebb fintech cégek várhatóan önállóan nem tudnak piacon maradni, de akik már ma is sikeresek (pl. N26, Revolut, Nubank), valamekkora szeletet kihasíthatnak a bankok tortájából. Ma már azonban világosan látszik, alapvetően nem fogják a mai bankrendszert felforgatni.

Fábián Gergely a digitalizáció kapcsán a privacy és a bizalom kérdését emelte ki. Felhívta a figyelmet a Digital Euro Survey felmérésre, mely szerint a fogyasztók meghatározó része sem a bankokban, sem a bigtech-ben nem bízik. Ez jelenleg a fintech cégek, neobankok malmára hajtja vizet.

“A bankok fintechesednek, a fintechek bankosodnak. A bankoknak technológiai céggé kell alakulniuk, a fintech cégeknek pedig bankokká”

– tette hozzá az MNB képviselője.

A neobankoknál – a korábbi hurráoptimizmus után – is felmerül a bizalom kérdése – emelte ki Berényi Benjamin. Például a Revolut esetében bizalmi deficitet eredményez a folyamatos áremelés, a szaporodó új díjtételek.

Mikor jöhet el a szuperappok kora Magyarországon? Van rá igény itthon?

A felhasználó részéről erős igény, hogy egyetlen appon belül egyszerűen és a lehető legtöbb, a mindennapi életéhez szükséges szolgáltatást elérjen.

Tengely Márton szerint a szuperappok a jövő bankolásának alapjai. A fő kérdés talán már nem is a felhasználói élmény, hanem az, hogy a fogyasztó számára fontos, lehető legszélesebb szolgáltatási kört melyik szolgáltató biztosítja. Ez lehet akár bank is.

A fintech cégek megjelenése segítette a bankok fejlődését, a bankok elkezdtek digitalizálni, saját fejlesztői kompetenciát építenek ki és ma már szinte minden bank agilis innovációs módszereket követ. Fontos az is, hogy az IT helye a bank működésében átalakult – kiszolgáló szerepből stratégiai területté vált.

Az MNB képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben a 10 legnagyobb pénzügyi intézmény tradicionális bank volt, 2022-ben a 10-ből 5 már fizetéstechnológiai cég, fizetési szolgáltató (Visa, Mastercard, Tencent, PayPal és az Ant Financial). Ezek a cégek azok, amelyek a platformosodás előnyeit a legjobban tudják kihasználni.

Milyen szerepe lehet a metaverzumnak az életünkben? Átköltözhet a bankolás a metaverzumba?

2010-ben – egy globális felmérés szerint – az időnk 90%-át töltöttük offline térben és mindössze 10%-át az online térben. 2030-ra ez az arány 50-50% lehet. Vajon ebből az időből mennyit töltünk majd a metaverzumban?

A technológia lehetővé tette a metaverzumok létrehozását, a divat pedig felkapta és népszerűvé tette – jegyezte meg Fábián Gergely -, de a metaverzum ma még kiforratlan. Számos üzleti lehetőséget rejt magában, és ha ezek a lehetőségek valóra válnak, a bankolásnak is követnie kell. Ugyanakkor kockázatok is vannak bőven; “A metaverzum ma még vadnyugat.”

A metaverzum sikerét jelentősen meghatározza, hogy a mindennapi életben fontos szolgáltatásokat, élményeket hogyan fogyaszthatjuk ebben a térben. Ma még mindenki azt látja bele a metaverzumba, ami számára fontos – érvelt a Foundation képviselője.

“A metaverzum gyakorlati haszna még nem igazán látszik”

– kapcsolódott be Faluvégi Balázs. A MAFISZ képviselője szerint az alapkérdés az, hogy ez a platform, ökoszisztéma elég erős lesz-e ahhoz, hogy fennmaradjon, hogy az üzleti világ beköltözzön. A bankolás beköltözése, a ma ismert bankolás megváltoztatása csak ezután válik kérdéssé.

Címlapfotó forrása: Foundation