A ClearScore nyílt szabványa új korszakot nyit: az AI-ügynök már nemcsak fizet, hanem hitelt is közvetít. A valódi kérdés most az, ki viseli ezért a felelősséget.
A ClearScore nyílt szabványa új korszakot nyit: az AI-ügynök már nemcsak fizet, hanem hitelt is közvetít. A valódi kérdés most az, ki viseli ezért a felelősséget.
A brit bankóriás Lloyds az első londoni tőzsdei nagyvállalat, amely AI-ügynököt engedett be az igazgatótanácsi döntéselőkészítésbe – bizalmas adatokhoz való hozzáféréssel. A lépés nem technológiai kísérlet: az AI kilépett a háttérműveletekből, és ott ül, ahol a stratégiai döntések születnek.
Az Anthropic Claude Mythos Preview megjelenése után a Fed, az amerikai pénzügyminisztérium és a Bank of England az AI-t egyre inkább pénzügyi infrastruktúra-kockázatként kezeli – a hatékonysági narratíva mellé felzárkózott a rendszerszintű sebezhetőség kérdése.
A Revolut AIR nem egyszerű AI-funkció, hanem annak első jele, hogy a banki front-end beszélgetéses asszisztenssé alakul. Mi változik ettől a pénzügyi szektorban?
Ha az ügyfél AI-n keresztül bankol, a bankok előtt új stratégiai kérdés nyílik: ki birtokolja a kapcsolatot, és milyen szerepet kapnak ebben az MCP-szerverek?
Az AI-hype után a bankoknál most indul az igazi verseny: az agentic AI-nál nem a látvány, hanem a kontrollált autonómia és a mérhető üzleti érték számít igazán.
A BCG és az OpenAI közös riportja konkrét bevezetési útmutatót ad a retail bankoknak. De az iparági adatok azt mutatják: a technológia megvan, a szervezeti képesség viszont a legtöbb banknál nem. Mire van szükség ahhoz, hogy az AI-ügynökök ne csak pilotokban, hanem éles üzemben is működjenek?
Három egymástól független forrás – egy fintech stratéga, egy identitás-szakértő és a világ legnagyobb kiberbiztonsági konferenciája – ugyanarra a következtetésre jutott pár nap leforgása alatt: az AI-ügynökök identitáskezelése a pénzügyi szektor következő alapinfrastruktúrája. A Mastercard már szabványt épít rá. A kérdés az, hogy a hazai bankok mikor lépnek.
David Birch a NextGen Payments & RegTech Forum zürichi keynote-ján kimondta: az AI-forradalom nem a bankok oldalán dől el, hanem az ügyfeleknél. Az AI-ügynök nem lojális – csak teljesítményt mér.
A Tempo és a Stripe elindította az MPP-t, az AI-ügynökök közös fizetési protokollját. A Visa és a Coinbase is beszállt – a magyar bankoknak ideje dönteni.
A Visa elindította az Agentic Ready programot: 21 európai bank teszteli az AI-ügynök által kezdeményezett fizetéseket. A Santander már végrehajtotta az első éles tranzakciót.
Egy magyar vállalkozó három nap alatt három MCP-szervert épített kódolás nélkül. A Billingo, a NAV számlázó és a Wise automatizálása AI-ügynökkel.
A Stripe beengedte a Klarnát és az Affirmet az agentic fizetésekbe – az AI-ügynök mostantól részletfizetést is indíthat a vásárló nevében, de ki viseli a felelősséget a gépi hitelezési döntésekért?
Egy AI-ügynök virtuális Visa kártyát generált, majd önállóan fizetett vele az interneten. A pénzügyi szektort joggal foglalkoztatja a kérdés: ha az AI maga fizet, ki a felelős? Mi történt? Március közepén Linas…
A J.P. Morgan és a Mirakl közös infrastruktúrája új szereplőt hoz a fizetési láncba, és ezzel új feladatot ad a bankoknak.
A Mastercard Virtual C-Suite nevű terméke virtuális CFO-t, CISO-t és CMO-t ad a kisvállalkozások kezébe. Az első modul, a Virtual CFO még idén elindul – pénzintézeteken és könyvelési platformokon keresztül. De ki felel, ha az AI-tanács rosszul sül el?
Az EU AI Act él, a nagy kockázatú AI-ra 2026 augusztusáig kell felkészülni. De meddig mehet el egy AI-ügynök a bankban? Március 31-i webinárunkon erről is szó lesz.
A Mastercard Agent Suite nem egy újabb „AI-gomb”: bankok és kereskedők testre szabható AI-ügynököket építhetnek, tesztelhetnek, élesíthetnek – tanácsadással, éles üzemre.
Autonóm MI-ágensektől a stabilcoinokig – ezek a technológiák formálják át a bankszektort.
Az AI nem pusztán technológiai innováció, hanem a stratégiai növekedés motorja – mondta el Becsei András, az OTP Bank retail divízióért felelős vezérigazgató-helyettese az évértékelő és kitekintő felsővezetői körinterjúnkban.
A Visa több száz, AI-ügynök által kezdeményezett, valós és ellenőrzött tranzakciót futtatott le partnereivel, és ezzel közelebb került ahhoz, hogy a „kereséstől a fizetésig” tartó folyamatot a jövőben intelligens ügynökök vigyék végig – biztonságos keretrendszerben, globális léptékben.
Visa + AWS belép az „agentic commerce” korszakába: jön a világ, ahol AI-ügynökök keresnek, döntenek és akár fizetnek is helyettünk – a kereskedelem új alapokra kerül.
PayPal × Perplexity: megérkezik a chat-alapú vásárlás – termékfelfedezés és fizetés egyetlen beszélgetésben, kilépés nélkül. Az MI-kereskedelem új szintet lép.
Kié a felelősség a kibertérben, amikor 50 ms alatt kell dönteni, és 2029-re a kiberbűnözés a 3. „gazdaság” lesz – Wittinghoff Dániel szerint a Security by Design a túlélés kulcsa.
AI-ügynökök már gondolkodnak és tanácsot adnak – de hoznak-e valódi fordulatot 5 éven belül a bankszektorban? A FinTechShow színpadán az Erste, OTP, Gránit és Raiffeisen vezetői.
Üzletkritikus stabilitás egyre komplexebb IT-n: Sáfrán Péter (IBM) és Kovács Máté (Intalion) szerint az AI és AIOps átírja az üzemeltetést – a reziliencia lesz a versenyelőny.
Az AI-transzformáció nem techverseny, hanem kultúraváltás: az AI-ügynökök proaktív törődéssé teszik az ügyfélmegszólítást – K&H, Erste és OTP vezetői a FinTechShow-n.
AI-apokalipszis vagy újabb lufi? Bek-Balla László (Erste) a FinTechShow-n működő banki use case-ekkel üzent: az AI nem elvesz, hanem kiterjeszt.
„Az AI apokalipszis elmarad, de közel az ügyfelek lázadása” – Jeney Gábor (Comnica) szerint a contact centerek válságából épp az intelligens asszisztensek hozhatnak kiutat.
Hamarosan nem az ügyfeleket, hanem a személyre szabott AI-ügynökeiket kell meggyőzni – Ángyán Balázs (Számlázz.hu) szerint ez írja át a marketing és értékesítés szabályait.