Hogyan írja át a technológia a pénzügyi szektor működését? Ki, milyen technológia megjelenésére számít a következő években? Körinterjú keretében feltérképezzük a hazai bankok, fintech cégek várakozásait. Beszélgető partnerünk az OTP Lab vezetője, Fischer András. A legújabb technológiákkal, fintech megoldásokkal, szabályozói intézkedésekkel és az ügyféligények változásával részletesen is foglalkozunk 2022. október 12-én a FinTechShow-n.

BIO: Fischer András

Fischer András 2015-ben csatlakozott az OTP Bankhoz, 2017-től vezeti a bank innovációs területét, az OTP LAB-et. Feladatai közé tartozik a robotizáció és automatizáció, startup és fintech együttműködések, illetve befektetések, venture building, innováció menedzsment és a technológiai K+F.

A bankhoz való csatlakozását megelőzően üzleti tanácsadóként dolgozott Európa-szerte és az Egyesült Államokban stratégiai, folyamat- és termékfejlesztési, modellezési és vállalatértékelési projekteken, elsősorban a pénzügyi és a TMT szektorban.

András közgazdász és technológia menedzsment végzettségekkel rendelkezik a Budapesti Corvinus Egyetemről és a New Yorki Columbia University-ről.

Előadás: Mit tanulhatnak a bankok a diszruptív trendekből?

FinTechShow 6.0: “Kódban a jövőnk? Bankokból tech cégek?” | 2022. október 12.

1. Az elmúlt 12 hónapban milyen eredményeket értetek el?

Fischer András: Az elmúlt év az OTP LAB valamennyi területe számára rendkívül eseménydús volt. Az előző évi startup programunkban részt vett tizenöt cég közül végül öttel kötöttünk hosszú távú együttműködési megállapodást az erre dedikált ún. roll-out szakaszban, ez nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó aránynak számít.

Ezek között volt az ingatlanvásárlást segítő online portál, contact center működését támogató alkalmazás és hűségprogram applikáció is. Idő közben pedig elindult az idei évi programunk is, melyre közel 300 cég pályázott, ebből 12 scale-uppal kezdtünk meg közös pilot projekteket.

A robotizációval foglalkozó csapatunk fontos mérföldköveket lépett át ebben az időszakban. Túl vagyunk a kétmilliomodik, robot által végrehajtott feladaton és a digitális munkatársaink száma – így hívjuk a robotokat – is elérte a negyvenet.

Számos, az ügyfelek által is ismert termék, illetve szolgáltatás folyamatát gyorsítottuk, részben vagy egészben automatizáltuk ebben az időszakban. Ilyen például az MFB újraindítási gyorskölcsöne, a vállalkozói VPOS igénylés, a babaváró kölcsön vagy a CSOK.

Elmúlt heti hír, hogy az OTP Csoport megvásárolta a Foglaljorvost.hu online magánegészségügyi időpontfoglaló oldalt. Ezt a bejelentést természetesen több hónapnyi szakértői munka előzte meg és a nem banki értékajánlataink tekintetében fontos mérföldkőnek számít.

Aktívan kerestük, hogyan tudnánk az OTP Csoport páratlan ügyfélismeretét, digitalizációban szerzett tapasztalatait és a bankoláson túlmutató infrastruktúráit (pl. OTP Egészségpénztár vagy SimplePay) értékteremtő módon a magánegészségügy iránt nyitott lakosság szolgálatába állítani és ezzel a tranzakcióval úgy érezzük, hogy minden érintett nyerni fog, legfőképp az ügyfelek.

2. Melyik eredményre vagy a legbüszkébb és miért?

Fischer András: Látható, hogy rendkívül sokrétű az OTP LAB tevékenysége, nem tudnám és nem is lehet összevetni őket. A startup programunk idén 5 éves, az innovációs bankfiókunkat 4 éve nyitottuk meg, az automatizációs csapatunk 3 éve alakult, a magánegészségügyi értékajánlatunk még ennél is újkeletűbb.

Ha egyet kell kiemelnem, akkor talán a legutóbbit választanám, annak újdonságértéke miatt. Egy banktól talán meglepő ennyire nagy és elsőre távolinak tűnő lépést tenni a hagyományos bankoláson túlmutatóan, de nagyon hiszünk az egészségügyben és a digitalizációban.

Azt gondolom, hogy ezzel a pénzügyeken túl egy másik legalább ilyen fontos témában segíthetjük az ügyfeleinket a mindennapokban, ráadásul van több kapcsolódása is az OTP csoporthoz.

Nem triviális lépésről beszélünk, de az OTP-ben megvolt a szükséges bátorság, tétet tettünk a magánegészségügyi szektor szolgáltatókon átívelő online megközelítésére amikor néhány éve zöldmezős kezdeményezés keretében elindítottuk digitális egészségügyi platformunkat. Ezt az organikus építkezést gyorsítottuk most fel a Foglaljorvost.hu akvizíciójával. Nem sok bank van a világban, amely ilyen ún. beyond-banking szolgáltatással büszkélkedhet.

3. A következő 1-2 évre milyen célokat tűztetek ki magatok elé?

Fischer András: A banki automatizációt és robotizációt szeretnénk gyorsítani, illetve kiterjeszteni más területekre is új technológiák bevezetésével.

Az elmúlt évek jó tapasztalatai, ügyfél- és kolléga oldali visszajelzések alapján tervben van az európai szinten egyedülálló innovációs bankfiókunk bővítése is. Az a célunk, hogy még több ügyfelünk visszajelzését tudjuk becsatornázni a banki fejlesztési folyamatokba, illetve párhuzamosan több fiókhálózatot érintő projektet tudjunk támogatni.

És természetesen ezeken túlmenően most is rotyognak olyan izgalmas dolgok a boszorkány konyhánkban, melyekről egyelőre még nem beszélhetek…

4. Melyik az a 3 technológia szerinted, amelyeknek a következő 5 évben meghatározó szerepe lesz a termék-/szolgáltatásfejlesztésben, amely technológiá(k)ra egyre több megoldás fog épülni és/vagy az üzleti életben a megkülönböztetés, a versenyképesség meghatározó elemévé válhat(nak)?

5. Ennek/ezeknek a technológiáknak a hasznosulását a pénzügyi szolgáltatók/szolgáltatások mely területein látod, illetve a nap végén a végfelhasználók mit érzékelhetnek majd az adott technológia hasznosulásából?

Fischer András: A Mesterséges Intelligencia (MI) a teljes operációt át fogja szőni, egyszerűbb lenne felsorolni azokat a területeket, ahol nem, vagy kevésbé fogja éreztetni a hatását.

A teljesség igénye nélkül az ügyfélszolgálatban, kockázatkezelésben és információ biztonságban mind látunk releváns felhasználási módokat. Erre a technológiára mi magunk is nagy hangsúlyt fektetünk többek között a nemrégiben bejelentett szuperszámítógép projektünk keretein belül.

Talán többeket meglep, hogy pl. a jogi és compliance területek részéről is tapasztalható érdeklődés az MI felhasználása tekintetében. Az MI technológiával megtámogatott legaltech/regtech alkalmazások az ügyvitelben és megfelelési projektekben is lehetőséget teremtenek arra, hogy kevesebb idő alatt pontosabb, adat vezérelt szakmai állásfoglalások születhessenek – ez nem csak a hatékonyság, hanem a biztonság és jogi megfelelés szempontjából is jelentős hatással fog bírni.

Erre egy jó példa az idei OTP Startup Booster Programban részt vevő egyik startupunk is (Regsearch, a korábbi Modus3), mely a külső szabályozás módosulásának automatikus figyelésén kívül a belső szabályozás menedzsmentjét is megkönnyíti a banki kollégák számára.

Az automatizációnak és a low-code, no-code megoldásoknak a következő időszakban még jobban felértékelődhet a szerepe, amikor a gazdasági növekedés lassulása várható és előtérbe kerülnek a költséghatékonyságot segítő megoldások.

A folyamat automatizáció ráadásul egy olyan terület, melyen a megfelelő eszközök használatával már rövid távon költséghatékony eredmény érhető el, akár a jelenlegi, legacy rendszerek megtartása mellett is, pl. RPA vagy BPM használatával.

Az ügyfelek ezeknek a technológiáknak a hatását többnyire indirekten fogják érzékelni a gyorsabb, személyre szabottabb szolgáltatások által. Kivétel ez alól egy chatbot vagy digitális asszisztens, melyekkel közvetlenül is érintkeznek a felhasználók.

Úgy gondolom, hogy öt éven belül még nagyobb hatással lesz az AI a belső működésre és ügyfélszolgálatra, mint a termék innovációkra, mivel utóbbinak szigorúbb a szabályozása és mind a cégeknek, mind pedig a szállítóknak több időre lesz szükségük, hogy a black box típusú megoldásokat a szabályozó számára is transzparenssé tegyék.

6. Milyen kihívások, akadályok korlátozhatják, lassíthatják az általad említett technológiák és/vagy az azokra épülő megoldások hasznosulását a pénzügyi szektorban?

Fischer András: A szakemberhiány minden informatikai területet érint, és ez hatványozottan igaz a mesterséges intelligenciára és az adattudományokra. A másik kihívás a szigorú, egyúttal még formálódó szabályozói környezetnek való megfelelés.

7. A következő 1-2 évben a digitális transzformáció mely területeken lesz erőteljesebb, meghatározóbb a bankoknál, pénzügyi szolgáltatóknál véleményed szerint?

Fischer András: A korábbi években a fókusz a digitális átálláson volt, ugyanakkor az elkövetkező években a hangsúly eltolódhat a digitális érettség irányába, mely túlmutat az alkalmazások fejlesztésén és a folyamatok automatizálásán.

Magában foglalja a vállalat kultúráját, struktúráját és erőfeszítéseit egy olyan hiperdigitalizált környezet kialakítására, amelyben az ügyféligények minden csatornán kielégíthetőek, a működés költséghatékonyabb és gyorsabb termékfejlesztést, ezáltal nagyobb ügyfélelégedettséget eredményez.

Konkrét technológiák vonatkozásában említettem már az automatizációt és a Mesterséges Intelligenciát, de a felhőről sem szabad megfeledkezni. A már jelenleg is zajló felhőbe történő költözési folyamat mindinkább fel fog erősödni és a bankok az új rendszereiket egyre inkább a felhőbe implementálják majd, ezáltal is optimalizálva az operatív költségeiket (és energia felhasználásukat).

8. Melyik az a 1-2 fintech megoldás a világban, amely az elmúlt időszakban megragadta a figyelmedet? Mi volt az, ami miatt felfigyeltél az adott fintech megoldásra?

Fischer András: Szerintem a legérdekesebb megoldások azok, amelyek vagy kis változással nagy eredményt tudnak elérni, vagy több fókusszal rendelkeznek, amelyek egyszerre nyújtanak megoldást a résztvevők szükségleteire és problémaira. Ilyen nagyobb, mostanában releváns téma a klímaválság, különböző niche piacok növekedése és piaci rések feltárása.

Az elmúlt időszakban nem csak a klímaválsággal kapcsolatos tudatosság, de az ügyfelek és különböző életkorú felhasználók pénzügyi egészségére és tudatosságára fókuszált megoldások száma is növekedett. Például amíg a junior felhasználókat és ügyfeleket célzó szegmens eddig niche-nek számított, most már egyre inkább válik teljes piaci szegmenssé.

A kettőt kombináló megoldás a Powervest (a tiszta energia szakértő fintech cégtől, a Solarvesttől), amelynek célja, hogy a kereskedelmi és ipari szereplők körében ösztönözze a megújuló energia elterjedését nulla kezdeti költség ajánlatával és személyre szabott megújulóenergia-javaslatokkal a saját hitel-egészségügyi jelentésük alapján.

Egy másik példa a niche és kihasználatlan piaci résekre, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak a KKV-knak nyújtott szolgáltatások, a mikrohitelezésekkel és lending-technológiával kapcsolatos megoldások.

Ezek célja új digitális megoldás nyújtása a fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak a hatékonyabb és gyorsabb pénzkölcsönzés érdekében, gyakran olyan új technológiák használatával, mint az AI/ML, a digitális identitáskezelés, stb. Ez a szegmens is óriási, a P2P hitelezéstől és a Crowdlending platformoktól kezdve, a BNPL-en keresztül a digitális hitelezőkig, vagy az új biztosítékokon alapuló jóváírásokig.

Erre egy közelmúltban megjelent példa lehet a Cash App – a fintechből mára már neobankká kinőtt cég rövid lejáratú mikrohiteleket kezdett el nyújtani a felhasználóinak 20-200 dollár értékben fix 5%-os kamattal futamidőtől függetlenül.

Címlapfotó forrása: OTP Bank