Drámaian átalakult az ügyfelek hozzáállása a digitális bankolás iránt, ami miatt a bankoknak újra kell gondolniuk középtávú stratégiájukat. Ebben segít majd az MNB átfogó javaslat-csomagja is, amit 2021-ben tesznek le a bankok elé. Szombati Anikóval, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával (Chief Digital Officer) beszélgettünk a 2021-es tervekről és a 2020-as év eredményeiről.

Az interjúsorozat keretében megjelent cikkek itt érhetők el.

A 2020-as év értékelése

1. Hogyan értékeled a hazai bankszektor digitális transzformációjának 2020-as eredményeit? Mely területeken történt jelentős előrelépés?

Szombati Anikó: Az MNB széleskörű felmérése alapján a bankok már a világjárványt megelőzően is tisztában voltak a digitális transzformáció lehetőségeivel és fontosságával.

A hazai bankrendszer digitalizációs szintje összességében közepes szintű: a digitalizáció megindult, de számos fejlesztendő terület azonosítható.

Korábban az egyik legyakrabban hangoztatott nézet az volt, hogy a hazai ügyfelek nem nyitottak a digitális kapcsolattartásra, ha pénzügyekről van szó, a fiókban történő ügyintézését kedvelik. Az ügyfelek mentalitása – jelentős részben a külső kényszerek hatására is – az elmúlt időszakban drámaian átalakult, és immár 80 százalék körül jár azok aránya, akik nyitottak valamilyen formában a digitális eszközön keresztüli bankolásra. Ez néhány éve még 50 százalék alatt volt; komoly előrelépés történt.

Azt gondoljuk, hogy ezek a folyamatok tartósak lesznek, ami a banki középtávú stratégiák átgondolását és újratervezését teszi majd szükségessé.

2. Milyen eszközökkel, akciókkal, intézkedésekkel segítette az MNB a pénzügyi közvetítői rendszer digitális átalakulását 2020-ban? Hogyan értékeled ezek eredményeit?

Szombati Anikó: 2020-ban nagy lendülettel folytattuk a 2019 őszén publikált Fintech és Digitalizációs stratégiánk megvalósítását. Számos programunk beindult és volt olyan is, ami már sikeresen be is fejeződött, pl. első lépésben online lekérdezhetővé váltak a NAV-nál elérhető kereseti adatok a hitelezők részére, illetve jelentősen erősödött a hazai Fintech ökoszisztéma a Magyar Fintech Szövetség (MAFISZ) megalakulásával.

Emellett a Szingapúr FinTech Fesztivállal közösen nagy sikerű konferenciát rendeztünk az online térben World Fintech Festival in Budapest címmel, mely a nemzetközi közönség számára is bemutatta a sikeres hazai digitalizációs és zöld kezdeményezéseket.

Az MNB továbbá szabályozói eszközeivel is segítette a digitalizációt, gondoljunk csak például az online onboarding előírások finomhangolására, ahol kiszélesedtek a távoli azonosításra és hitelesítésre igénybe vehető lehetőségek.

3. Hogyan értékeled az MNB szemszögéből a PSD2 és a nyílt bankolás eddigi hazai eredményeit?

Szombati Anikó: A PSD2 életbe lépése nagy áttörés volt a monolit bankrendszerek ügyfélkapcsolatainak demokratizálása felé. A szabályozás hatékony működését viszont részben korlátozza is az az érdekellentét, ami a bankok és az ügyféladatok elérésében és az ügyfélkapcsolatok átterelésében érdekelt új szolgáltatók között fennáll.

Az MNB folyamatosan nyomon követi a banki interfészek elérhetőségét és rendelkezésére állását és szükség esetén fel is lép a jogszabálysértők ellen.

Mi azt gondoljuk, hogy a nyílt bankolásban nagyon nagy potenciál van,

amit nemcsak az ügyfelekért folytatott versenyben, de a banki digitális transzformáció támogatásában is érdemes kihasználni. Ezt ösztönzi is az MNB a rendelkezésére álló eszközökkel.

4. Az MNB Regulatory Sandboxába hány projekt került be eddig? Melyek azok, amelyek azóta már a piacon is elérhetővé váltak?

Szombati Anikó: A Regulatory Sandbox a fennálló jogszabályi feltételek mellett csak meglehetősen korlátozott körben – például az online onboarding vonatkozásában – tud szabályozói „felmentést” adni az innovatív ötletek megvalósítása kapcsán. Lényegesen nagyobb eszköztár állna rendelkezésre, ha nem csak MNB rendeletek, hanem akár magasabb színtű jogszabályok, törvények esetében is lenne ilyenre lehetőség.

Mindemellett ezen területek között több népszerű irány is van, így folyamatosak az egyeztetések az innovátorokkal. Jó látható, hogy jelentős érdeklődés van az MNB platformjai iránt, az MNB Innovation Hub-ba például már több mint 100 megkeresés érkezett az innovátoroktól az elmúlt csaknem 2-3 évben. Számos megkeresést kapunk a nemzetközi szinten aktív cégektől is, a GFIN-en keresztül (szerk.: GFIN: Global Financial Innovation Network, a pénzügyi szabályozók és társszervezeteik a pénzügyi innovációt katalizáló, ösztönző nemzetközi hálózata). Az eredményekről a fejlesztők fognak majd beszámolni.

5. A közép-kelet-európai régióhoz képest hogyan értékeled a hazai fintech ökoszisztéma fejlettségét?

Szombati Anikó: Az MNB fontosnak tartja a hazai FinTech közösség támogatását. Ez azonban a gyakorlatban nem könnyű feladat. A hazai bejegyzésű FinTech cégek azonosításával kezdtük a feladatot, valamint erősen ösztönöztük a szektor önszerveződését és a Magyar Fintech Szövetség (MAFISZ) megalakítását.

Nagyságrendileg a régió környező országai is hasonló helyzetben vannak, sőt van több olyan terület is, ahol a hazai cégek lényegesen előrébb tartanak.

Szeretnénk, ha itt is erősödne a V4 szintű összefogás és közös programokon keresztül tudnánk egymást erősíteni, a regionális erősségeket a nemzetközi porondon képviselni.

2021-es várakozások

6. 2021-ben mely banki területek digitális transzformációját tervezi felgyorsítani az MNB?

Szombati Anikó: 2021-ben egy átfogó javaslat-csomagot teszünk a bankok elé azzal kapcsolatban, hogy saját digitális transzformációs stratégiájuk elkészítésével vagy kibővítésével hogyan tudnak egyszerre gyorsítani az ügyfél-kiszolgálás színvonalán és a banki hatékonyságon a digitális szemlélet erősítésével.

7. Milyen eszközökkel, akciókkal tudja felgyorsítani az előbbi pontban említésre kerülő területeken a digitális transzformációt az MNB?

Szombati Anikó: Az MNB alapvetően szabályozói és felügyeleti eszközökkel, illetve speciális programokkal tudja a digitális transzformációt támogatni. Ilyennek tekinthető a tavaly év végén elkezdett bankok transzformációját támogató ajánláscsomag, mely idén kerül elfogadásra. Az évente megjelenő FinTech jelentésünket is érdemes forgatniuk a pénzügyi szereplőknek, melyben idén is hozunk újításokat és fontos meglátásokat a szektor részére.

Emellett az MNB igyekszik a saját példáján keresztül is ösztönözni és élen járni. 2020-ban például több kezdeményezéssel is megjelentünk, így például az egyik első európai jegybankként chatbot érhető már el az MNB honlapján és 2021-re is tervezünk több fontos és nagyobb léptékű fejlesztést, mely a bankszektor számára is inspiráló lehet.

8. A tavaly év végén kidolgozott, a bankok gyors digitális transzformációját támogató ajánláscsomag milyen főbb elemeket tartalmaz?

Szombati Anikó: Az ajánlás jelenleg egyeztetés alatt van a Bankszövetséggel, de annyi már most elmondható, hogy egy nagyon átfogó, a bankok működését teljes mértékben átható csomagot állítottunk össze, hiszen a digitalizációt minden esetben az emberekkel kell kezdeni.

9. 2021-ben az MNB milyen intézkedésekkel, akciókkal segíti majd a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését?

Szombati Anikó: 2021-ben tovább folytatjuk az eddigi munkát, az Innovation Hub-on keresztül szabályozói és felügyeleti eszközökkel támogatjuk a pénzügyi innovációt, dolgozunk a központi adatbázisok elérhetővé tételén digitális formában.

Emellett működtetjük a FinTech Klubot az ökoszisztéma erősítésére és az utazási korlátozások feloldásával ismét terítékre kerülhet az export-ügynökségekkel való együttműködésben a nemzetközi terjeszkedés promótálása, támogatása is. Számos egyéb kezdeményezéssel is készülünk, ezekről is szívesen beszámolunk majd a későbbiekben.