Januártól a fizetési kérelem, 2021 közepétől pedig a Google Pay is elérhető lesz a Takarékbanknál. A bank idei évi digitális fejlesztései között megtalálhatjuk a nyílt bankolásra épülő Takarék Business Assistant és a Videobank szolgáltatásokat is. Czimer Gergellyel, a Takarékbank digitális igazgatójával (CDO) beszélgettünk a 2021-es tervekről és a 2020-as év eredményeiről.

Az interjúsorozat keretében megjelent cikkek itt érhetők el.

A 2020-as év értékelése

1. Milyen jelentősebb digitális fejlesztéseket hajtott végre idén a Takarékbank? Ezek közül melyek voltak azok, amelyek a COVID-19 miatt kerültek előtérbe?

Czimer Gergely: Áprilisban indítottuk el a Videobank szolgáltatásunkat, melyet a COVID helyzetre reagálva soroltunk előre – az ügyfeleink jelentős része preferálja a személyes egyeztetést, kiszolgálást, melyet így tudtunk „áthelyezni” az online térbe, hogy mindezt az otthonukból, biztonságban is megtehessék.

Júniusban elindítottuk a Takarék Business Assistant alkalmazást, amely egy, az e-számlázási és ügyviteli szolgáltatásokon alapuló online platform a KKV ügyfélszegmens számára.

Decemberben sikeresen elindultunk az Apple Pay-jel is, és mintegy hiánypótló fejlesztésként, az ügyféligényekre reagálva bevezettük a biometrikus bejelentkezési és tranzakció hitelesítési szolgáltatást mind a mobil applikációnk, mind a netbankunk esetében.

Ezek mellett természetesen az AFR-t (Azonnali Fizetési Rendszer) is meg kell említenünk, melyet az egész hazai bankszektorral közösen vezettünk be, ezzel olyan új fizetési platformot teremtve, melyre számos innovatív szolgáltatás tud majd épülni.

2. Az idei évi digitális fejlesztések közül melyik volt az az egy, amelyikre a legbüszkébb a bank? Mi az oka annak, amiért erre a digitális fejlesztésre a legbüszkébb?

Czimer Gergely: A Videobank bevezetése több szempontból is kiemelkedő: mindössze egy hónap alatt vezettük be, rengeteg banki szakterület bevonásával, mintegy összbanki koprodukcióként, a megbeszéléseket szinte kizárólag video konferencián megtartva.

Büszkék vagyunk rá, hogy az ügyfeleinknek olyan ügyfélkiszolgálási csatornát tudtunk kialakítani, ahol őket a vírushelyzetben is biztonságban, mégis személyesen tudjuk kiszolgálni.

Összességében arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a Takarékbank egyesülését követően, folyamatos migrációkkal párhuzamosan számos digitális fejlesztést sikerült élesítenünk, továbbá olyan mobilalkalmazás fejlesztéseket is elindítottunk, melyek 2021 során fognak beérni.

3. Hogyan értékeled összességében a PSD2 hazai eredményeit:

(1.) a hazai banki API-k teljeskörű megfelelőségét,

(2.) a banki API-kra rátelepült szolgáltatások megjelenését/azok elmaradását,

(3.) a PSD2 versenyfokozó hatását,

(4.) a kétfaktoros ügyfélhitelesítés (SCA) felhasználói fogadtatását?

Czimer Gergely: A teljeskörű megfelelés egy komplex kérdés, éppen ezért nem is érdemes csak az API-k készültségi szintjéhez mérni. Azt látjuk, hogy mostanra a bankok többsége sikeresen élesítette ezeket az interfészeket, de

a kérdés inkább az, hogy hogyan tudják a bankok beépíteni ezt az új csatornát a „BAU” (szerk.: mindennapi) feladatok közé.

Ezt a csatornát is folyamatosan fejleszteni és karbantartani kell majd, ami minden bank számára többlet ráfordítást igényel, nem is beszélve az ehhez kapcsolódó IT biztonsági kérdésekről, fejlesztésekről. A hosszú távú PSD2 megfelelés biztosan jár majd kisebb vagy nagyobb operációs változásokkal, amire mindenkinek fel kell majd készülnie és ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz mint, hogy „kész van API, lehet használni.”

(2.) a banki API-kra rátelepült szolgáltatások megjelenésének/azok elmaradásának értékelése:

A PSD2 megfelelés, az AFR-el egy időben nagy kihívás elé állította a piaci szereplőket, ami mellett a pandémia sem segítette ezeknek a szolgáltatásoknak a létrejöttét.

Ha teljesen nem is álltak le ezek a fejlesztések, együttműködések, a hangsúly kisebb vagy nagyobb mértékben eltolódott, mindenki kétszer meggondolta, hogy belevágjon-e valami új dologba, aminek a megtérülése közép és hosszútávon értelmezhető.

Az utóbbi hónapokban azonban egyértelműen élénkülést látunk, egyre többen keresnek meg minket, regisztrálnak a sandbox-ba alkalmazást, vagy veszik fel velünk a kapcsolatot valamilyen együttműködés reményében.

Ahhoz, hogy az API csatornán is a meglévő, már bejáratott elektronikus csatornákhoz hasonló szolgáltatási szint legyen elérhető, elengedhetetlen, hogy üzleti potenciált lásson benne az adott bank is – olyan együttműködés lehet csak sikeres, ahol mind a külső cég, mind a bank megtalálja a számításait, éppen ezért már a szolgáltatás kialakításánál, tervezésénél érdemes lenne a fintech cégeknek megfelelő banki partnert találni.

A legtöbb piaci szereplőnél már vannak konkrét elképzelések ezzel kapcsolatban, azonban ezek még általában teszt és pilot fázisban lévő megoldások. A Takarékbanknál is vannak konkrét elképzeléseink ezzel a csatornával kapcsolatban,

jelenleg pilot fázisban van egy megoldásunk, ami a PSD2 API-ra építve kínál majd üzletmenetet megkönnyítő szolgáltatást a vállalkozói ügyfélkörnek.

Emellett persze folyamatosan keressük és vizsgáljuk a további lehetőségeket is, amivel többlet szolgáltatásokat tudunk nyújtani az ügyfelek.

(3.) a PSD2 versenyfokozó hatásának értékelése:

A PSD2 biztosan növelni fogja a versenyt a pénzpiaci szereplők között a jövőben, hiszen az egyik célja, pont a verseny növelése és az ügyfelek minél jobb és modernebb kiszolgálása volt.

Az már látszik, hogy ez nem egy azonnali vagy gyors folyamat lesz, mint ahogy talán egyesek gondolták és ezekhez nem lehet egzakt határidőket sem felállítani.

Jelenleg tanulási fázisban vannak a szereplők, az éles verseny akkor tud igazából elindulni, ha számos szolgáltató, akár bankkal közösen együttműködve meg tudja szólítani a potenciális ügyfeleket és olyan terméket, szolgáltatást tud kínálni, amire mutatkozik igény.

(4.) a kétfaktoros ügyfélhitelesítés (SCA) felhasználói fogadtatásának értékelése:

A Takarékbank az erős ügyfélhitelesítést az internetes kártyás vásárlásoknál tudatosan 2021. januárjától vezeti be, azzal a szándékkal, hogy a decemberi, ezen a téren még aktívabb időszakban az új folyamat ne okozzon ügyfél-elégedetlenséget.

Több bank ezt már bevezette, és a visszajelzések alapján számos probléma merült fel az ügyfeleknél, akik először szembesülnek többlépcsős azonosítással – mi ezt kívánjuk elkerülni a januári indulással, és a folyamatos, minél teljesebb körű tájékoztatással.

4. Összességében hogyan értékeled: a hazai lakosság, illetve a mikro-, kisvállalkozások hány %-a lehet az, akik digitálisan felkészültek arra, hogy end-to-end online intézzék a pénzügyeiket?

Czimer Gergely: Felméréseink alapján mind a lakossági, mind a mikro és KKV ügyfelek körülbelül harmada nyitott arra, hogy E2E online igényeljen terméket.

Jellemzően a kevésbé összetett termékeket (pl.: folyószámla, bankkártya, folyószámlahitelkeret, személyi kölcsön) igényelnék online, míg a bonyolultabb termékek (pl.: jelzáloghitel, befektetési termékek) esetében kisebb a hajlandóság az online igénylésre.

A termékigénylésnél egyszerűbb, online banki ügyintézési folyamatokat az ügyfelek több, mint fele veszi szívesen igénybe.

5. A pénzintézetnél 2020 végére várhatóan hány aktív felhasználója lesz a netbanknak, a mobilbanki alkalmazásnak? (aktív felhasználó: legalább havi egy alkalommal belép az alkalmazásba).

Czimer Gergely: Közel félmillió.

6. Mennyi bankkártyát adtak hozzá a bank ügyfelei az Apple Wallethez?

Czimer Gergely: A szolgáltatást november közepén indítottuk, és máris több ezer kártyát adtak hozzá az ügyfeleink az Apple Wallethez, de erős további növekedésre számítunk.

7. Mikorra tervezitek az érintésmentes fizetésre alkalmas androidos mobiltárca bevezetését?

Czimer Gergely: 2021. közepén tervezzük bevezetni a Google Pay-re alapozva, az ehhez szükséges tárgyalásokat és alapozó fejlesztéseket megkezdtük.

2021-es várakozások

8. 2021-ben melyek lehetnek/lesznek a bankszektor digitális transzformációjának főbb területei? Mely területeken kellene erősítenie a szektornak?

Czimer Gergely: A várakozásaim szerint egyre több olyan, komplexebb banki, pénzügyi termék lesz elérhető az online térben egyre több banknál, melyek eddig hátra lettek sorolva a bankoknál – akár egy komplexebb jelzálog hitel vagy KKV finanszírozás.

Talán nem feltétlenül end-to-end folyamatok lesznek még ezek, de a folyamatok egyre nagyobb részben kerülnek át az online térbe.

E mellett érdekes lehetőség még a bankok számára az Ügyfélkapu és az E-személyi igazolvány banki felhasználásának lehetőségei, mind az online kiszolgálásban, mind a fióki folyamatoknál.

9. Mi a várakozásod a 2021. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítással kapcsolatban, amelynek értelmében minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek, szolgáltatónak kötelező lesz az elektronikus fizetést biztosítania?

Czimer Gergely: Érdemben ez önmagától nem fogja felforgati a piacot, a kereskedők természetesen megtalálják majd a törvényi megfeleléshez számukra legmegfelelőbb megoldást.

Ez az AFR-re épülő mobilfizetési megoldásnak lehet egyfajta katalizátora, de nem január 1-től fog mindenki erre áttérni, ehhez olyan szolgáltatások kellenek, melyek mind a kereskedő, mind az ügyfelek számára jobbak / kényelmesebbek / olcsóbbak, mint a már ismert és jól bevált bankkártya vagy készpénz.

A bankszektornak a központi szereplőkkel közösen arra kell törekedniük, hogy ne számos sziget-megoldás szülessen, hanem minél inkább univerzális, széles körben elfogadott szabvány szerinti biztonságos fizetési rendszer épüljön ki.

10. Mikorra várható a fizetési kérelem fogadásának/küldésének bevezetése a pénzintézetnél?

Czimer Gergely: 2021. január.

11. Terveztek-e a nyílt bankolásra alapozott szolgáltatásokat bevezetni? Ha igen, akkor ezekre a szolgáltatásokra mikor lehet számítani?

Czimer Gergely: A Takarék Business Assistant alkalmazásunk már az első félévtől ki fogja használni ezt a lehetőséget. E mellett folyamatosan keressük azokat a fintech-együttműködési lehetőségeket, melyekkel az ügyfelek számára vonzó értékajánlatot tudunk kialakítani.

12. 2021-ben mi lehet majd a legnépszerűbb mobilbanki funkció (az egyenleg lekérdezésen és az átutalás indításon túl)?

Czimer Gergely: Felméréseink alapján az ügyfelek kötében továbbra is népszerűek lesznek a mikrofizetési tranzakciók (parkolás, bérlet, matrica) és a csekkbefizetési lehetőség. Az AFR-re épülő mobilfizetési megoldások akkor válhatnak igazán népszerűvé, ha olyan, széles körben elfogadott szolgáltatások jönnek létre, melyeket az ügyfelek számára élmény lesz használni.

13. Tervezitek-e a Google Pay bevezetését? Ha igen, várhatóan mikorra? Ha nem, akkor ennek mi az oka?

Czimer Gergely: Az androidos mobilkészülékkel rendelkező ügyfeleink számára a bankkártyás mobilfizetést a Google Pay-jel tervezzük nyújtani 2021 közepétől.